49a. Siralom
[Gerliczeként nyögdécselek, / Vígasztalást már nem lelek]
[Gerliczeként nyögdécselek, / Vígasztalást már nem lelek]
A dallam lelőhelyei
a) Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz Énekek*
MTAKK RUI 8r. 46. (Stoll 639.)
(1813) – 139/a sz.
– Ötvonalas rendszerben ritmus, előjegyzés és kulcs nélkül lejegyzett dallam, finalis az 1. vonalközben. A kotta alatt Csokonai versének részben hiányos és hibás, részben megtoldott változata (az utolsó 5 strófa nem Csokonaié) olvasható.
b) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)
(1832–1843) – I/119. sz. 65. o.
– c-mollban, 2/4-ben, „Keseregve” jelzéssel, zongorakísérettel lejegyzett dallam, a vers első strófájával a kotta alatt.
c) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.*
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.
(1870 k.) – 53. sz. 70–71. o.
– D-dúrban, 3/8-ban lejegyzett, a többi forrástól eltérő dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt. Az ének utolsó két sora ismételve van.
d) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 6. o.
– c-mollban, 4/8-ban, „Lassan” tempójelzéssel, „1750, Horváth Ádám gyűjteményéből” megjegyzéssel közreadott dallam. A költemény szövege a Horváth Ádámnál meglévő, az eredetit megtoldó fattyústrófákkal és szövegváltozattal együtt szerepel a kotta alatt.
e) Bartalus István: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye VII. (Bp., 1896, VII. kötet) – 23. sz. 48–49. o.
– Ugyanaz, mint a Magyar Orpheusban, csak zongorakísérettel együtt.
Műfaj- és dallamtörténet
1798-ból, autográf. A költő 1802-es kéziratlajstroma (CsÚk.) szerint „Gerlitzeként nyögdétsel. – Oda.” Bár a CsLilla-ban Siralom címmel jelent meg, a Lilla előtti ősszövegek „címe” egyszerűen csak Nota volt. Három utolsó strófája Halavány Hold’ bús világa… kezdettel a Cultura dalbetéteként terjedt.
Dallama ugyanaz, mint a Tsikóbőrös kulatsé. Almási Sámuel kivételével mindenki ezt a dallamot, illetve ennek variánsait jegyezte le. Figyelemre méltó, hogy Almási egy 3/8-os érzékeny-klasszikus melódiát párosított a szöveggel, ami ismét a prozódiai játékosságra, vagyis a versben rejlő szimultaneitásra hívja fel a figyelmet.
A CsKölt, 4 (574. o.) Bartalustól, a Magyar népdalok egyetemes gyűjteményének VII. kötetéből közölte a dallamot. Kiadásunkban a Csokonai mintájának tekinthető Tóth István-féle dallam mellett a prozódia változatosságának bemutatására Almási Sámuel 3/8-os, trocheusokat sejtető gagliarda-ritmusú dallama is megszólal.
Szerkezet és verselés
Tóth Istvánnál a páros rímű felező nyolcasok hangsúlyai egybeesnek a dallam fősúlyaival, Almási Sámuel viszont a folyamatosan ismétlődő gagliarda ritmussal trocheizálja az egyébként 4+4-es osztású ütemhangsúlyos sorokat.
| Szöveg | Dallam |
| 8a | a |
| 8a | b |
| 8b | c |
| 8b | d |