Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái^*

(I. kötet: Békaegérhartz. Dorottya. II. kötet: Anakreoni Dalok. A’ Tavasz. III. kötet: Lilla. Ódák. IV. kötet: Diétai Magyar Múzsa. Alkalmatosságokra írt versek. Közreadta Márton József, Bécs, 1813)

(1813, 3. kötet függeléke )

– F-dúr, 3/8-os ütemmutatójú, „Halkal” felirat olvasható a kotta fölött. A dallam Verseghy Ferenc Amott a' tsendes vőlgy ölében...^* kezdetű éneke dallamának az oralitásban leegyszerűsödött változata, amelyet I. W. Raphael komponált.

b) Pozsonyi Révay Levéltár (1810/20-as évek körül) – 11b

– A dallamot Márton József kiadásából másolta a lejegyző, teljes egészében az követte (F-dúr, 3/8, zongorakíséret), szöveg nélkül, csak a vers címe olvasható a kotta fölött. A kéziratot Domokos Mária jegyzeteiből ismerem, akinek a segítségét ezúton is köszönöm.

c) Varga János-melodiárium^*

Sp. Nkt. 1764. (Stoll 707.)

(1822) – 73. o.

– Ötvonalas rendszerben kezdetleges ritmusjelzéssel, kulcs, előjegyzés és ütemvonal nélkül lejegyzett dallam, finalis a 3. vonalon, a költemény szövegével a kotta alatt.

d) Melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 515. (Stoll 716.)

(1823–1831) – 23. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam, néhol a szokásos másodszólammal, finalis az 1. vonalközben, a vers sorkezdetével a kotta fölött.

e) Makay Ádám-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1678. (Stoll 715.)

(1823–1835) – 1. o.

– Ötvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett discant szólam, finalis a 2. vonalon, a költemény szövegével a kotta alatt. A kézirat máshol jelzi a szöveg ismétlését, mint általában a többi forrás, amelyek a Márton-féle kiadást követve az első négy sor dallamára énekeltetik az utolsó négy sort. Itt az 1–2. sor dallama egyezik meg a 3–4. soréval.

f) Félegyházi Lajos-énekeskönyv^*

OSZK Oct. Hung. 1729. (Stoll 707.)

(1827) – 74b

– Hatvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett dallam, finalis a 3. vonalon, a vers szövegével a kottában. A kézirat a másutt dúr jellegű és zárlatú dallam tonikai nagytercét gyakran kis terccel váltogatja.

g) Tóth István Kótáskönyve^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára 1668. (Stoll 780.)

(1831–1832) – 6. sz. 115. o.

– Kísérettel együtt Márton József kiadásából másolt dallam (F-dúr, 3/8, „Halkal”).

h) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)

(1832–1843) – I/3. sz. 2. o.

– Ugyanaz, mint a Kótáskönyvben, csak hangszeres utójáték nélkül lejegyezve.

i) Bódogh János-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1720. (Stoll 1334.)

(1831–1840) – 6. o.

– Ötvonalas rendszerben kezdetleges ritmusjelzéssel, kulcs, előjegyzés és ütemvonal nélkül lejegyzett dallam, finalis a 3. vonalon, a vers sorkezdetével a kotta fölött.

j) Pataki dallamtár^*

Sp. Nkt. Kt. 1762. (Stoll 822.)

(1837–1853) – 20. o.

– Ötvonalas rendszerben, tenorkulcsban, kezdetleges ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, a költemény szövegével a kotta alatt.

k) Pataki dallam- és szövegtár^*

Sp. Nkt. Kt. 1766.

(1840–1850) – 55. o.

– Ötvonalas rendszerben, tenorkulcsban, kezdetleges ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, a költemény szövegével a kotta alatt.

l) Finkei D. József kótatára^*

Sp. Nkt. Kt. 1879.

(1844–1851) – 32. o.

– Bár a kézirat összeállítója általában modern kottaképpel rögzítette az érzékeny-romantikus dallamokat, a régebbi hagyományból ismert darabot még inkább a melodiáriumokra jellemző írásmóddal, tenorkulcsban, kezdetleges ritmusjelzéssel jegyezte le. A kottában a költemény szövege is olvasható.

m) Rácz Lajos kótatára^*

Sp. Nkt. Kt. 1681.

(1846) – 19. o.

– Ötvonalas rendszerben, kezdetleges ritmusjelzéssel, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, finalis az 1. vonalon, a költemény szövegével a kotta alatt.

n) Pataki énekgyűjtemény^*

Sp. Nkt. Kt. 1763.

(1855–1863) – 48. sz. 101–102. o.

– Modern írásmóddal lejegyzett négyszólamú kóruspartitúra (tenor1, tenor2, basszus1, baszus2). A dallam egészen más, mint amit Márton József közölt, ráadásul a jambusokat a 4/4-es melódia ritmusa teljesen eltünteti. Az a-moll, 4/4–es ütemmutatójú Csokonai ének címe Gyászdal. Csokonai énekét 1860-ban jegyezte le a kórusvezető.

o) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 72–73. o.

– Bartalus Márton József 1813-as kottáját adta ismét közre (F-dúr, 3/8, „Halkal”). „Csokonaitól. Zenéje névtelentől. Márton József kiadványa. Bécs.” megjegyzéssel a kotta fölött, a költemény teljes szövegével.

p) Almási Sámuel: Magyar Dalnok II.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 71. sz. 90–91. o.

– D-dúrban, 4/4-ben lejegyzett dallam. Az utolsó szövegsor (várjátok meg, mert meghalok) dallamvariánsra ismételve van, illetve Csokonai szövege egy fattyústrófával meg van toldva.

Autográf, 1797 előttről. A vers a francia Melin de Saint-Gelais egyik madrigáljának szabad fordítása, amivel Eschenburg példatárában találkozott Csokonai. A CsÚk.-n mint „Oda” szerepel, a CsÓdák-ban jelent meg.

Bár a kéziratokban háromféle dallammal találkozunk, valójában kétfélével terjedt. A harmadik csak Almási Sámuelnél fordul elő, ami bizonyára az ő egyedi, utólagos párosítása. Széles körben ismert volt viszont egyrészt a Márton József nyomtatásában megjelent dallam (a melodiáriumokban valamivel egyszerűbb formában), másrészt a hagyomány szerint egy Sárospatakon a szöveghez utólag készült melódia.^* Kerényi György hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1813-as Csokonai kiadásban megjelent dallam tulajdonképpen Verseghy Ferenc Amott a’ tsendes vőlgy ölében… kezdetű éneke^* dallamának az oralitásban leegyszerűsödött változata, amit [Ignaz] Raphael szerzett.

A CsKölt, 4 (482–483. o.) Sonkoly István nyomán^* a Sárospatakon elterjedt, páros lüktetésre (4/4) és hangsúlyos szövegkezdetre átjátszott dallamot közölte [n) Pataki énekgyűjtemény]. Mivel a prozódia alapján Csokonai inkább a Márton Józsefnél megjelent jambikus lejtésnek megfelelő, felütéssel kezdődő, páratlan lüktetésű dallamra írta a verset, kiadásunkban a Márton-féle dallam szólal meg.

Mivel Csokonai mintája a Verseghytől ismert Ignaz Raphael dallam volt, a költemény szerkezete és verselése megegyezik Verseghy Amott a’ tsendes vőlgy ölében… énekének metrikájával. A dallamnak megfelelően mindkét költemény ötödfeles és négyes jambikus lejtésű sorok keresztrímes váltakozásából áll. A szöveg ritmikája tökéletesen követi a dallamét, ezért az 1. és 5. sor kivételével, ahol a felütés miatt tiszta jambusokkal indulnak a sorok, a hangsúlyos kezdésnek megfelelően a sorok első lábai mind jambust helyettesítő spondeusok.

Szöveg	Dallam
9a	a	A
8b	b
9a	c
8b	d
9c	a	A
8d	b
9c	c
8d	d