47. Paraszt Dal
[Ama’ fejér nyárfák alatt, / A’ part felé]
[Ama’ fejér nyárfák alatt, / A’ part felé]
A dallam lelőhelyei
a) Tóth István: Áriák és Dallok *
MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)
(1832–1843) – I/11. sz. 7. o.; II/5. sz. 104. o.
– F-dúrban, 2/4-ben, „Andante” tempójelzéssel, zongorakísérettel lejegyzett dallam, a dallam- és szövegstrófa második fele meg van ismételve. A kotta alatt a vers első strófája olvasható.
b) Mindszenty Dániel: Nemzeti Dalgyűjtemény*
MTAKK Irod. 4r. 324.
(1832) – 4. sz.
– D-dúrban, 4/4-es ütemmutatóval, gitárkísérettel lejegyzett dallam, a költemény első strófájával a kottában.
c) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 140–141. o.
– Bartalus Spech János 1824-ből való megzenésítését adta közre (a-moll – A-dúr, 2/4, „Laghetto mosso”, zongorakísérettel). „Szövege Csokonaitól. Zenéje Spech Jánostól.” megjegyzéssel. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.
d) Bartalus István: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye II. (Bp., 1875, II. kötet) – 17. sz. 19–20. o.
– F-dúrban, 4/8-ban, „Léptetve” tempójelzéssel, zongorakísérettel lejegyzett dallam, a dallam- és szövegstrófa második fele meg van ismételve. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.
e) Arany János népdalgyűjteménye*
Közzéteszi Kodály Zoltán és Gyulai Ágost, Akadémiai Kiadó, Bp., 1952
(1874) – I/20. sz.
– Az A-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallamot Arany a Bodrog partján nevelkedett tulipán… szövegével párosította, de a kotta mellé odaírta, hogy: „Erre éneklik a parasztdalt Csokonaitól (Ama fejér nyárfák alatt); csak az utolsó előtti tactusba 3 szót vesznek.” A Bodrog partján nevelkedett tulipán… más forrásokban általában más dallammal párosult. Ld. Bartha, 1935, 24. sz.
f) Limbay Elemér: Magyar Dal-Album – Magyar Daltár (1883–1886) – 617. sz.
– F-dúrban, 4/8-ban, „Larghetto” tempójelzéssel lejegyzett zongoradarab, a dallam- és szövegstrófa második fele meg van ismételve. A Daltárban a dallam fölött csak a költemény sorkezdete olvasható, a teljes szöveg külön, a Dal-Albumban található meg.
Műfaj- és dallamtörténet
1799 előttre datálható. Az 1802-es CsÚk.-n „A’ Vityillo. Paraszt Dal. Pastor.” Eredetileg refrénes szerkezetű volt, de a CsÓdák-ban már refrén nélkül jelent meg.*
A refrénnel kapcsolatban Arany János megjegyezte, hogy „a refrain a magyar népnél leginkább dévaj, csípős, gúnyos vagy általában széles jókedvű dalokban fordúl elő s ennyiben összejátszik például a franciák víg chansonjával.” Arany János: A magyar népdal az irodalomban. (Arany, 1998, 94.)
Népszerűsége folytán számos folklorizálódott szövegváltozata keletkezett.Tóth István és Bartalus (Magyar Orpheus) kivételével, akik Spech János megzenésítését is lejegyezték, minden forrás ugyanazt a dallamot hozza. Csak míg Mindszenty, Arany, Bartalus és Limbay a dallam egyszerűbb változatát jegyezte le, addig Tóth Istvánnál a hangszeres előadásra utaló díszítettebb forma található.
A CsKölt, 4 (813. o.) Tóth Istvántól Spech János megzenésítését közölte, de az első két strófára komponált dalból csak a szöveg első versszakáig hozta a dallamot, tehát felére csonkítva lett közreadva a darab. Kiadásunkban Mindszenty Dániel lejegyzése szólal meg.
Szerkezet és verselés
Kettős verselésű. A 8 szótagú szabad jambusi sorokat a dallam felütés nélküli, hangsúlyos kezdete miatt 4+4-es ütemhangsúlyok tagolják, illetve a rövidebb, 4 szótagú sorok jambusai a dallamritmus szinkópájának felelnek meg. A dallam második felének ismétlésével a strófa egyensúlya megbomlik, a versszakok második fele hangsúlyosabb lesz. AAvBC helyett AAvBCBC lesz a szerkezet (Tóth István dallamánál).
| Szöveg | Dallam |
| 8x | A |
| 4a | |
| 8x | Av |
| 4b | |
| 8x | B |
| 4a | |
| 8x | C |
| 4a |