Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/92. sz. 52. o.

– A többi forrástól eltérően egy igen távoli rokondallamot ad, mégpedig a Felfohászkodásét G-dúrban, zongorakísérettel, „Allegro” tempójelzéssel. A kotta alatt a vers első strófája olvasható.

b) Kiss Dénes: Népdalok 2.^*

OSZK Ms. Mus. 1247.

(1844) – 56. sz. 4b

– B-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, a vers első strófájával.

c) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 56. sz. 74–75. o.

– E-dúrban, 4/4-ben lejegyzett dallam, a költemény összes strófájával.

d) Arany János népdalgyűjteménye^*

Közzéteszi Kodály Zoltán és Gyulai Ágost, Akadémiai Kiadó, Bp., 1952

(1874) – II/4. sz.

– A-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam. A kottában lévő strófát Arany a költemény első és a második versszakából állította össze. Ezt maga is megjegyezte, az ének második feléhez ugyanis beírta, hogy „ez másik strófából való”.

e) Bartalus István: Kéziratos dalgyűjtemény I.^*

MTA Zenetudományi Intézet Népzeni Osztály, Nzkt. 36/1. sz.

(1880 k.) – I/373. sz.

– E-dúrban, 4/4-ben lejegyzett dallam, Almási Sámuel gyűjteményéből másolva, a költemény összes strófájával.

A költő 1795-ös címjegyzékén (CsEK.) „Miért ne innánk? Dal. Nota” jelöléssel szerepel, a CsMfj.-n az Ódák között találjuk. Először a DMM-ben, majd a CsÓdák I. könyvében jelent meg. Igen népszerű bordal volt, így számtalan másolata keletkezett, melyeken a cím helyett legtöbbször csak „Nota” feliratot találunk.

A kéziratok Tóth István kivételével (ő a Felfohászkodás távoli rokondallamával párosította a szöveget) mind ugyanazt a dallamot jegyezték le. A népszerű dallam a népi emlékezetben ivónótaként is sokféle szöveggel megmaradt (Pl. Elment Szent Péter Rómába…).^* A dallam ebben a formában Tóth Istvánnál háromszor is megtalálható, de egyszer sem Csokonai szövegével.^*

A német eredetű dallam ritmusváltásáról így írt Bartha Dénes az ÖÉ 29. számú jegyzetében: „A német eredetiből fokozatosan megmagyarosodott dallam érdekes példája. Ősmintája az Ihren Schäfer zu erwarten kezdetű népszerű német rokokó-dal, amely 1772-ben jelent meg: Almanach der deutschen Muse 1772. évf. 23. l. […] Ez mindenütt 6/8 ritmusú, 1 1 3 sorvégző durdallam. A német szöveg magyar fordítása Midőn szeretőjét várja, Fillis magát kertben zárja szövegkezdettel vált ismertté: e szöveg a Zemplényi-kézirattól kezdve (1775–1785) Tóth Istvánig (1832) megvan számos 1800 előtti és utáni forrásban […]. A dallamot Horváth Ádám előtt két forrásban leljük fel: a Zemplényi-kéziratban 41. sz. […], és Dávidné Sóltári 7. sz. romlott, torzított feljegyzés. […] Mindkét feljegyzés ritmizálatlan. Időrendben következik az ÖÉ 29. változata, amely […] éppen középen áll a német eredeti 6/8-os és a XIX–XX. századi magyar források 2/4-es olvasása között. Tóth Istvántól kezdve a dallamnak valamennyi magyar változata és feljegyzése […] a magyarosabbnak érzett 2/4 – ütemben írja a dallamot.”^* A dallam korabeli egyéb forrásairól és szövegváltozatairól bővebben ld. Bartha, 1935, 152. sz. (227–229. o.) és ÖÉ 515–516. o.

A CsKölt, 2 (723. o.) Tóth István dallamát adta közre. Kiadásunkban Kiss Dénes lejegyzése alapján szólal meg a dallam.

Az eredendően négy és negyedfeles rímes jambusi soroknak a dallam súlyviszonyai erőteljes 4+4-es, illetve 4+3-as ütemhangsúlyos osztást adnak. A jambusi sorok prozódiája itt már nem a német felütéses dallamok ritmusával esik egybe, hanem a súllyal induló kis éles ritmust imitálják.

Szöveg	Dallam
8a	A
7b
8a	A
7b
8c	B
8c
7d	C
7d