39. Két Szerető’ dalja
[Énekeljünk Cipriának, / Drága Kints]
[Énekeljünk Cipriának, / Drága Kints]
A dallam lelőhelye
a) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)
(1832–1843) – I/30. sz. 17. o. és II/28. sz. 112. o.
– Kétszer szerepel ugyanaz a dallam. Az I/30. számú G-dúrban, 4/4-ben, zongorakísérettel, „Amoroso” utasítással van lejegyezve a költemény első strófájával. A II/28. számú pedig az előbbivel azonos, de zongorakíséret nélkül és 2/4-ben van leírva, utalással az I/30. dallamra és „Klavirra” felirattal.
Műfaj- és dallamtörténet
A költemény a Szatmárnémeti Gyűjteményben*
Biblioteca Judeteana Satu Mare (Szatmárnémeti, Szatmár Megyei Könyvtár), Románia. Ms 82. II/196–199. o. (Stoll 1116.)
található Szerelmes Eggyezés átdolgozott és kibővített változata, a kézirat szerint 1795-ben keletkezett és A’ Palatinus’ Nótájára készült. A szöveg felett a nótautaláson kívül még a „Trochaicus” és az „Aria” felirat olvasható. A CsEK.-n: „Szerelmes fogadás. Dal.” szerepel.A Szerelmes Eggyezés/ Szerelmes Fogadás kibővített változata a CsLilla-ban Két Szerető’ dalja címen jelent meg. Címe a CsKcsj.-n Két Szerelmes’ Dalja. Az 1802-i CsÚk.-n óda műfajjelöléssel szerepel: „Énekeljünk Czipriának. – Oda.” A Lilla Dalok mindhárom tervezetén megtalálható, de a Két Szerető’ Dalja végső címváltozata csak a Lilla kötet harmadik tervezetén alakult ki. Énekelt volta miatt számos egykorú másolata keletkezett.*
A másolatok lelőhelyeit lásd CsKölt, 4 (381. o.)
Az OSZK Oct. Hung. 73, 177a–178b ívén található másolatban szerepel a Szerelmes Eggyezés első strófája (így 9 helyett 10 versszakból áll a költemény), amit a CsLilla-ból már kihagyott a költő.A német eredetű dallam igen népszerű lehetett a 18. század végén, számtalan verset írtak rá.*
A dallam más szöveggel párosuló előfordulásait lásd Bartha, 1935, 182–183. o. 108. sz.
A dallam legrégibb feljegyzését tartalmazó 1798-as Szarka János-melodiáriumban az Ég kékségű szemű szép szűz…*Ld. Bartha, 1935, 108. sz. 182–183. o.
az ÖÉ-ben pedig a Sohajtozik egy szép nimfa magában…*
ÖÉ 244. o. 111. sz.
szöveggel társul. „A dallam változatait lásd Erk–Böhme: Deutscher Liederhort, II. 644a, c, 910.a sz. alatt. Mädchen mit den blauen Augen, komm mit mir kezdetű szöveggel közli F.M. Böhme: Volkstümliche Lieder der Deutschen im XVIII. und XIX. Jahrhundert. (1895) 427. sz. Érdekes, hogy Böhme szövegére 1810-nél (röplapokon), dallamára 1839-nél régibb német forrást nem említ, pedig nyilván kellett lennie, hiszen különben a magyar források megelőznék a német eredetit. A Pataki Dallamtár (1789) szövegkezdete (Ég kékségű szemű szép szűz) s más magyar szövegforrások megfelelő versei […] mind ennek a német szövegnek különböző magyar fordítású változatai.”*
ÖÉ, 564. o. Az ÖÉ a német forrásról nem tudva Metastasio hatásának tulajdonítja a verset.
A CsKölt, 4 (384. o.) Tóth Istvántól – a záróhang hiányától eltekintve – teljes egészében közli a zongorára írt darab jobbkezét, azaz nemcsak a dallamot, hanem két, néha három szólamot hoz. Bár a költemény formája nem duetto, mivel a szöveg tartalma megengedi a váltakozó-felelgetős előadásmódot, kiadásunkban így szólal meg.
Szerkezet és verselés
Kétszeres verselésű. A nyugat-európai, újmértékes trochaikus lejtésű vers 8-as sorai megfelelnek a 4+4-es osztású ütemhangsúlyos metrikának. A strófák szerkezete egybevág a szapphikus dallamformával: AABc
| Szöveg | Dallam | |
| 8a | a | A |
| 3b | b | |
| 8a | a | A |
| 3b | b | |
| 8c | c | B |
| 8c | cv | |
| 3b | b | c |