35. Habozás [Itt hagynám én ezt a’ Várost, ha lehetne]
a) Tóth István: Áriák és Dallok, I/93. sz.
Ének
Palócz Réka, Tóbisz Tinelli Tamás
Hangszerkíséret
Kasza Roland (zongora)
A dallam lelőhelyei
a) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r.63.
(1832–1843) – I/93. sz. 52. o.
– g-mollban, 2/4-ben, „Affettuoso” jelzéssel, zongorakísérettel lejegyzett dallam, a vers első strófájával.
Műfaj- és dallamtörténet
Az 1796 előtt keletkezett Szerelmes Bútsúvéte1 későbbi, CsLilla-ba átírt változata. A költő 1795-ös kéziratleltárán (CsEK.): „Szerelmes Bútsúvétel. Kettős Dal.” Az 1802-es CsÚk.-n „Itt hagynám én ezt a’ Várost. – Oda”. A CsLilla-ban jelent meg. A Szerelmes Bútsúvétel Melitesz és Rozália antik pásztorneveit a Habozásban már Vitézre és Lillára cserélte a költő. „Kettős dal” jelzése Metastasio, illetve a zenés pásztoridillek hatását mutatja. Népszerűsége folytán számos változata keletkezett. Kezdősorával már az 1805-ös Debreczeni P. Dániel gyűjteményében*
Az 58. számú Oh fekete vérű szívbéli keresztek… kezdetű dal előtt. (Kézirat, magántulajdon, 114. o.)
nótajelzésként találkozunk.
A verbunkos dallam hangszeres változatát lásd a 34 pesti magyar tánc vagy verbunk hegedűre című kiadvány 20. darabjaként.*
Domokos, 1978, 33.
Bár Tóth István énekeskönyve a Habozás szövegét tartalmazza, a CsKölt, 3 (326–327. o.) a Szerelmes Búcsúvétel jegyzetében d-mollba transzponálva közölte a dallamot.
Szerkezet és verselés
A strófa nagy részét alkotó 12 szótagos ütemhangsúlyos sorok a dallam hangsúlyait követve hármas osztásúak, azaz 4+4+4-es tagolásúak. Az utolsó két sor páros rímű 8-asai szintén páros, 4+4-es ütemezésűek.