Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r.63.

(1832–1843) – I/292. sz. 157. o.

– D-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, a költemény első strófájával.

b) Almási Sámuel: Magyar Dalnok II.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár KÉzirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 49. sz.

– A-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, „Csendesen” jelzéssel, a költemény összes strófájával.

Autográf, 1800-ból. Az 1802-es CsÚk.-n „Óda” műfajmegjelöléssel olvasható, az Ódák első könyvében jelent meg. Énekelt volta miatt számos énekeskönyvbe bekerült.

Dallama két énekeskönyvben található, amelyek egymástól eltérő melódiát rögzítettek. Mivel mindkét dallam ütemhangsúlyosra játssza át a szoros jambusokban írt verset, egyiket sem tekinthetjük igazán Csokonai mintájának, de de egyéb forrás hiányában kiadásunkban mindkét dallam megszólal. A CsKölt, 5 (480. o.) Tóth István dallamát közölte.

Mivel a szoros jambusokban írt költemény prozódiáját egyik dallam sem tükrözi, vagy nem ezek voltak Csokonai mintái, vagy a dallamok „eredeti” (esetleg felütéses) ritmusát a későbbi értelmezés hangsúlyosra játszotta át. Dallam- és szövegritmus ellentmondása ebben az esetben azért elgondolkodtató, mert a jambikus sorokból álló verset mindkét forrás egyöntetűen a szövegritmusnak ellentmondó, azt inkább „ütemhangsúlyos verselésűvé alakító” dallammal párosította. Szerkezetében az Almásinál lévő dallam kicsit hívebben tükrözi a szöveg struktúráját, bár ő az eredetileg nyilvánvalóan hangszeres utójátékra is szöveget illesztett, így az utolsó sort kétszer megismételteti.

Szöveg	Dallam
9a	a
9a	a
6b	b
9c	c
9c	c
6b	a