31. Egy vén fának árnyékában régen szenvedő Rózsafa
[Gyenge rózsabokor kesereg búvában]
[Gyenge rózsabokor kesereg búvában]
A dallam lelőhelyei
a) Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái*
(I. kötet: Békaegérhartz. Dorottya. II. kötet: Anakreoni Dalok. A’ Tavasz. III. kötet: Lilla. Ódák. IV. kötet: Diétai Magyar Múzsa. Alkalmatosságokra írt versek. Közreadta Márton József, Bécs, 1813)
(1813, 3. kötet függeléke)
– „Halkal” jelzéssel, 2/4-ben, g-mollban közreadott dallam.
b) Pozsonyi Révay Levéltár (1810/20-as évek körül) – 11a
– Márton József Csokonai-kiadásából másolt dallam (g-moll, 2/4, „Halkal”) zongorakísérettel együtt, szöveg nélkül, címmel lejegyezve. A kézirat lejegyzője teljes egészében a Márton-féle kiadást követte [a) forrás]. A kéziratot csak Domokos Mária jegyzeteiből ismerem, akinek a segítségét ezúton is köszönöm.
c) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 74–75. o.
– Bartalus Márton József Csokonai-kiadása alapján adta ismét közre a dallamot, de a második dallamsor első ütemében lévő f’ előtti feloldójelet értelemszerűen elhagyta (g-moll, 2/4, „Halkal”). „Csokonaitól. Zenéje névtelentől. Márton József kiadványa. Bécs.” megjegyzéssel a kotta fölött, a vers teljes szövegével a kotta alatt.
d) Almási Sámuel: Magyar Dalnok II.*
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.
(1870 k.) – 39. sz.
– a-mollban, 2/4-ben, „Lassan” tempójelzéssel lejegyezve a Márton–féle dallam, a költemény teljes szövegével a kotta alatt.
Műfaj- és dallamtörténet
1802 előtt keletkezett. Csokonai a CsMfj.-n az Ódák közé sorolta, ott is jelent meg, a második könyvben. Kéziratban szinte kivétel nélkül „Nóta” jelzéssel terjedt.
A Márton József Csokonai kiadásában megjelent dallam a Horváth Ádámnál Azt mondják, azt mondják, Igazán is mondják… (ÖÉ 371. sz.) kezdetű ének variánsa. A dallam egyéb változatait, és a hozzá kapcsolódó szövegeket lásd ÖÉ 702–704. o.*
Annyi helyesbítéssel, hogy mivel minden később lejegyzett dallamváltozat moll hangsorú, valószínűleg Horváth Ádám dallamát is mollban kell olvasni (Bartha Dénes dúrt javasolt).
Mátray Gábor A magyar népdalok kitűnőbb sajátságairól zenei tekintetben című tanulmányában az idegen nemzetektől kölcsönzött dallamra hozta példaként Csokonai költeményét: „Hogy egyébiránt idegen nemzetektől is kölcsönzött dallamokat a magyar, – világos példánk van Csokonainál, ki e dalát „Gyenge rózsabokor kesereg búvában” egy előttem még kisgyermek koromtól fogva ismeretes tót nótára alkalmazá. E dal hangjegyekkel is kiadatott Csokonai Poétai Munkáji (Bécs 1813. 12r) III. kötete végén az utolsó lap alján.”*Mátray Gábor: A magyar népdalok kitűnőbb sajátságairól zenei tekintetben (1852).(Mátray, 1984, 275.).
A CsKölt, 4 (452. o.) a Márton-féle dallamot hozza a korabeli nyomdahibákkal együtt, melyek a dallamvariánsok összevetésével nyilvánvalóvá válnak. (Az összes korabeli dallamvariáns összhangzatos moll, kivéve Almási Sámuelét, aki dallamos mollban jegyezte le a melódiát. Márton József tehát az első dallamsorban vagy elfelejtette kitenni a vezetőhang elé a keresztet, vagy még a korabeli szokásnak megfelelően hagyta el mollban a vezetőhang jelzését. Csokonai maga is így járt el A’ Korán megtisztelt Virtus című kantátánál. Azt, hogy végig vezetőhanggal képzelte el a moll dallamot, az is bizonyítja, hogy a második dallamsor első ütemében feloldotta az f’–et. Mivel fisz addig sem volt jelezve, a feloldójelet a kritikai kiadás értelemszerűen elhagyta). Kiadásunkban végig vezetőhanggal szólal meg a moll dallam.
Szerkezet és verselés
Páros rímű 12-es sorai a dallam súlyviszonyaiból adódóan hármas szótagcsoportokba tagolódva 3+3+3+3-as osztásúak.
| Szöveg | Dallam |
| 12a | a |
| 12a | b |
| 12b | a |
| 12b | b |
| 12c | a |
| 12c | b |