HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

HU EN
2.b A’ fekete Pecsét [Gyász Pecsétje Kedvesemnek]

A dallam lelőhelyei

a) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r.63.
(1832–1843) – II/293. sz. 157. o.
– d-mollban, 2/4-ben lejegyzett dallam, a költemény első strófájával a kotta alatt.
b) Madass Sándor: Dalgyűjtemény*
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára Kz. 1531.
(1850 k.) – 95. sz. 86b–87a
– B-dúrban, 3/4-ben, „Andante” utasítással lejegyzett dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt.
c) Almási Sámuel: Énekes Gyűjtemény II.*
MTAKK Ms. 10.002. (Stoll 765.)
(1834) – 146. sz. 103b–104a
– A-dúrban, 2/4-ben, gitárkísérettel lejegyzett dallam, a költemény első strófájával a kotta alatt.
d) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.*
Kolozsvári Egyetemi KÖnyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.
(1870 k.) – 145. sz. 196–197. o.
– Ugyanaz a dallam, mint az Énekes Gyűjteményben, csak kíséret nélkül, és „Csendesen” jelzéssel ellátva. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.

Műfaj- és dallamtörténet

Az 1797-es keletkezésű verset Csokonai 1800-ban dolgozta át Lilla nevére, így jelent meg a CsLilla II. könyvében. A melodiáriumokban nagyon gyakori. Az is arra mutat, hogy a költő meglévő dallammintára írta az éneket, hogy az 1800-as évszámú Magyar Énekek Új Gyűjteményében*
OSZK Quart. Hung. 178, 23a – Fájdalommal tellyes Szivem… kezdetű ének
a 265. dal erősen rokon Csokonai versével.
Mivel a két teljesen különböző dallam közül, amelyeket az énekeskönyvek hoznak (Tóthé különbözik a Madassnál és Almásinál lévőtől) eldönthetetlen, hogy melyik lehetett Csokonai mintája, a lemezen mindkét melódia megszólal. A melodiáriumok – nyilván a dallam közismert volta miatt – általában csak a szöveget örökítették tovább. Tóth Istváné mellett a másik dallamot Madass Sándortól vesszük. Egyrészt, mivel a CsKölt, 4 (375–376. o.) már közreadta Almásit, másrészt, mivel az Almásinál 2/4-es ütemmutatójú dallam Madassnál 3/4-ben szerepel.

Szerkezet és verselés

Kétszeres verselésű. A 8-as és 7-es (illetve strófák végén 3-as) trochaikus lejtésű sorok 4+4-es és 4+3-as ütemhangsúlyos tagolásúak.
A két eltérő dallam, hangnemtől és ütemmutatótól függetlenül ugyanazt a strófaszerkezetet mutatja (AAb forma), ami egybeesik a szövegstrófa szerkezetével.
Szöveg Dallam
8a a A
7b b
8a a A
7b b
3c c b
3b