Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 601. (Stoll 598.)

(1808 k.) – 167. o.

– Ötvonalas rendszerben ütemmutató, előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett dallam, néhol a concantus másodszólam is megjelenik, a dallam finalisa a 3. vonalon. A kotta fölött a vers sorkezdete olvasható.

b) Halotti Énekek^*

MTAKK RUI 8r. 60. (Stoll 636.)

(1813) – 7. sz.

– Ötvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett csonka dallam, a költemény sorkezdetével a kotta fölött. A dallamnak csak az első fele van meg, a tíz soros strófa első hat sora.

c) Farkas Sámuel-melodiárium^*

Bp., magántulajdon; MTAK Mf. 260/III. (Stoll 565.)

(1802–1816) – 164. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam (finalis a 2. vonalon), néhol másik kísérőszólammal bővülve, a vers első és második strófájával a kotta alatt.

d) Nagykaposi melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1316. (Stoll 605.)

(1809–1848) – 288–289. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett szólamkották (tenor, basszus, discant, alt), a tenor és a basszus fölött néhol másodszólamokkal, a tenor finalisa a 2. vonalközben, a vers első és második strófájával a kotta alatt. A basszus szólama megegyezik a Farkas Sámuel-melodiáriumban találhatóval.

e) Somogyi László-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1691. (Stoll 655.)

(1815–1825) – 87. o.

– Ötvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett basszus szólam, finalis az 1. vonalközben, a vers sorkezdetével a kotta fölött.

f) Melodiárium^*

Gupcsó Ágnes tulajdonában (Stoll 1291.)

(1829 k.) – 32. o.

– Ötvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett discant szólam, finalis a 2. vonalközben, a vers sorkezdetével a kotta fölött.

g) Mindszenty Dániel: Nemzeti Dalgyűjtemény^*

MTAKK Irod. 4r. 324.

(1832) – 47. sz.

– A zongorára írt dal fölött az „Andantino” tempójelzés olvasható. A kotta alatt a költemény összes strófája megtalálható.

h) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/7. sz. 5. o.

– A zongorára írt dal előtt a „Expression” jelzés szerepel. A kottába a költemény első strófája van beírva.

i) Pataki dallamtár^*

Sp. Nkt. Kt. 1761. (Stoll 821.)

(1837) – 2a

– Kilencvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett ötszólamú kóruspartitúra, a tenor finalisa az 5. vonalon, a kotta fölött a költemény első strófájával.

j) Kótatár^*

Sp. Nkt. Kt. 1670.

(1846–1847, 1853) – 5b

– Ötvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett basszus szólam, finalis a 4. vonalon, a vers sorkezdetével a kotta fölött.

1795-ben keletkezett. Nagy Gábor 1796-os autorizált másolatán „nóta” jelzés szerepel. Az 1795-ös CsEK.-n: „Dafnis a’ Hajnalhoz. Dal.” Az 1802-es CsMfj.-n az Ódák között szerepel, a CsÓdák I. könyvében jelent meg. A korabeli másolatok zöme azonban – valószínűleg az éneklés útján való gyors terjedés miatt – nem a CsÓdák-ban megjelent szöveget, hanem a Nagy Gábor-féle ősszöveget tartalmazza.

A korban népszerű Daphnis és Chloe történet imitáció Gessner Morgenliedjére, de Csokonai közvetlen forrása nem a német eredeti, hanem Kazinczy fordítása (Reggeli dal) volt.^* Hogy a verset mennyire énekes előadásra szánta a költő, azt jól mutatja a 3. strófa 6. sorának „csiklandozzá-á-á-tok fel” szava, ahol Csokonai a hiányzó szótagokat az éneklésben szokásos nyújtással jelölte. A vers dallamkövető voltáról A’ kótából való Klavírozás mestersége, mellyet készített az abban gyönyörködők kedvéért című kiadványának Előljáró beszédében Gáti István is megemlékezett: „Sokan vagynak, a’ kik némelly esméretes szép Énekre ’s Nótákra Verseket készítenek […] próbálja-meg Csokonai Mihály Urnak, a’ többek között ezen Nótáját Szép hajnal emeld-fel földünk felett ’s a’ t. által látja, melly könnyen foly az ott-is, a’ hol a’ Nóta leg-sebesebb.”^* A dallam rendkívül népszerű volt a korban, Csokonai éneke később gyakori nótautalássá vált. A dallamhoz tartozó más korabeli szöveget, amely Kazinczy Gessner fordítása mellett akár Csokonai másik mintája is lehetett (Fényes nap, jőjj ki szent palotádból…) és annak lelőhelyeit ld. Bartha, 1935, 180–181. (106. sz.)

Kisebb-nagyobb eltéréssel az összes forrás ugyanazt a melódiát jegyezte le. A CsKölt, 3 (268. o.) Tóth István dallamát közölte, kiadásunkban is ez alapján szólal meg a dal.

Bár a költemény Kazinczy fordítása alapján imitáció Gessner Morgenliedjére, Csokonai a dallamkövetés miatt egészen más formát választott, mint Kazinczy, aki a német eredeti rímtelen 8686-os sorokból álló sstrófaformáját követte. A vers a váltakozó metrumú dallamkövető versek kategóriájába tartozik, azaz a versújítás azon irányzatához köthető, amely a dallamritmus, illetve a dallamhangok hosszúságának tökéletes követését kívánta meg. A Dafnis Hajnalkor unikum strófaszerkezetét ez magyarázza. Csokonai a zene ritmusát követve írta a hosszabb-rövidebb, kereszt- és páros-rímes sorokból álló versszakokat, melyek ütemhangsúlyos tagolása a páratlan lüktetésű dallam miatt hármas szótagcsoportonként rendeződik. Ebbe a 3+3+3+(3) ütemhangsúlyos verselési alapba a dallam ritmikájának megfelelően különböző időmértékes lábak (U U , – U U – , – – U U) is állandóan belejátszanak.

Szöveg	Dallam
10a	a	A
12b	b
10a	a	A
12b	b
12c	c	B
13c	cv
3d+3d	d	C
11e	c
3f+3f	d	Cv
9e	cv