Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Fejér–Göntzy-melodiárium^*

MTAKK RUI 8r. 206/180. (Stoll 566.)

(1802) – XI. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett tenor és basszus szólam, a tenor finalisa a 2. vonalközben. Bár a discant és az alt szólamok nincsenek kitöltve, a vonalrendszere ezeknek is megvan. Szöveg nélküli dallamlejegyzés, csak sorkezdet olvasható a kotta fölött.

b) Tóth István Kótáskönyve^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára 1668. (Stoll 780.)

(1831–1832) – 12. sz. 118. o.

– F-dúrban, 3/4-ben, „Aria” felirattal ellátott, zongorakísérettel lejegyzett dallam. A dal B részének ismétléshez a „Jaj szabadítsatok /öldöklő bánatok…" utolsó négy sora helyett az alábbi szöveg van írva: „Fussatok óh kába / gondok hamarjába / A bagjok kietlen / barlangjába."

>c) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)

I/12. sz. 8. o.

– Ugyanaz a zongorakíséretes dal, mint a Kótáskönyvben, csak „Cantabile” jelzéssel ellátva, és végig a Csokonai által hitelesített szöveggel.

d) Madass Sándor: Dalgyűjtemény^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára Kz. 1531.

(1850 k.) – 42. sz. 42. o.

– A Tóth Istvánnál található dallam G-dúrban, „Andante tempo di menuetto” tempójelzéssel lejegyezve.

1792 táján készült, autográfja nem maradt. Csokonai 1795-ös címjegyzékén „A’ Búkkal küszködő. Ode.”-ként szerepel. Később, Petronella énekeként, mint dalbetétet alkalmazta a Culturában (1799; II. felvonás, 12. jelenés). Először 1796-ban a DMM VII. számában jelent meg a cím alatt "aria" jelzéssel, majd 1805-ben a CsÓdák I. könyvében. Kezdősora később nótautalássá vált.^*

Tóth Istvánnál és Madass Sándornál ugyanaz a dallam található, csupán az utolsó sorok variánsai egymásnak. A CsKölt, 2-ben (278–279. o.) Tóth István dallama szerepel, de mivel ennek utolsó sora magas fekvése miatt hangszeres előadásra utal, kiadásunkban a Madassnál található egyszerűbb dallam szólal meg.

A különböző hosszúságú sorok a 3/4-es dallam lüktetése miatt alapvetően 3-as szótagcsoportokba tagolódnak, illetve a szünetek miatt a rövidebb sorok 3+2 és 3+1-es ütemhangsúlyos osztást kapnak. A dallam ABB formáját követi a szöveg szerkezete. Bár Csokonai "Aria" jelzéssel látta el a költeményt, az esetben ez nem az operákból ismert, strófikusságot feltételező zenei műfajt jelöli, hanem a korábbi magyar nótahagyománytól különböző, idegen eredetű, elsősorban zongorakíséretes műdalt jelenti.^*

	Szöveg	Dallam
1.	5a	a	A	A
	5a	b
	6b	av	B
	4b	c
2.	6c	d	C	B
	6c	d
	5d	av	B
	4d	c
3.	6e	d	C	B
	6e	d
	6f	av	B
	4f	c