Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Nagykaposi melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1316. (Stoll 605.)

(1809–1848) – 412–413. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett szólamkották (tenor, basszus, discant, alt), a tenor finalisa a 2. vonalközben. A kotta alatt a költemény öt strófája olvasható, de ezek nem a megjelent első 5 versszakkal azonosak, hanem az 1. 2. 5. 4. és 6. A szöveg Csokonaiéhoz képest erősen folklorizálódott.

b) Somogyi László-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1691. (Stoll 655.)

(1815–1825) – 127. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam (finalis az 1. vonalon), néhol az azt kísérő másodszólammal együtt, sorkezdettel a dallam fölött.

c) Pataki énekkar dallamtára^*

Sp. Nkt. Kt. 1759. (Stoll 667.)

(1817–1828) – 52. o.

– Kilencvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett öt- illetve hatszólamú kóruspartitúra, a tenor finalisa a 6. vonalközben, a vers sorkezdetével a kotta fölött.

d) Pataki dallamtár^*

Sp. Nkt. Kt. 1765. (Stoll 666.)

(1817–1848) – 13. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, finalis a 2. vonalközben, a vers sorkezdetével a kotta fölött.

e) Tóth Sámuel-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1719. (Stoll 699.)

(1821–1822) – 6a

– Ötvonalas rendszerben ritmus-, kulcs- és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, finalis a 3. vonalon, a költemény első strófájával a kotta alatt.

f) Makay Ádám-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1678. (Stoll 715.)

(1823–1835) – 25. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett discant szólam, finalis a 2. vonalon, a költemény első strófájával a kotta alatt.

g) Kelemen László: Világi Énekes Könyv^*

OSZK Oct. Hung. 1874.

(1828) – 29. sz. 46–47. o.

– A-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam (az eredetihez képest néhány szóeltéréssel). A költemény összes strófája megtalálható a kotta alatt, de az egyes strófákban nem Vitéz és Lilla, hanem Fiú és Lány felelget egymásnak.

>h) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)

I/96. sz. 54. o.

– Zongorakísérettel, G-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, „Érzékenyen” utasítással, a költemény első strófájával a kottában.

i) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871. (Stoll 780.)

(1870 k.) – 60. sz.

– C-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, az utolsó két sor (Hogy midőn…) megismételve. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.

j) Arany János népdalgyűjteménye^*

Közzéteszi Kodály Zoltán és Gyulai Ágost, Akadémiai Kiadó, Bp., 1952

(1874) – II/1. sz.

– A dallam A-dúrban, 3/4-ben, a költemény első strófájával, a „Társas dalok” című részben található.

1798 előttről datálható. Az 1802-i CsÚk.-n „A’ Bútsúvétel. Oda.”, a CsLilla III. kötetében jelent meg. A párbeszédes kettős dalban Vitéz és Lilla beszélget. Duett formája és szimultán verselése egyértelműen zenei fogantatásra utal. Az énekeskönyvekben gyakran „nota” utalással szerepel. Népszerűségéből adódóan rengeteg variánsa keletkezett.

Az összes forrás ugyanazt a dallamot adja, csak a melodiáriumok ritmizálatlanul, és egyszerűbb formában. Arany János a többi kézirattól (Tóth István, Kelemen László, Almási Sámuel) eltérően 3/4-ben jegyezte le dallamot, vagyis saját ritmusérzéke szerint a kétszeres verselésből az ütemhangsúlyost érezte meghatározónak, illetve a dallam ritmizálásával a mértékes ellenében az ütemhangsúlyos ritmikát emelte ki.

A CsKölt, 4(435. o.) a Tóth Istvánnál lévő dallamot közölte zongorakíséret nélkül. Mivel a páros ütemezés a költemény trochaicus verselését, a páratlan pedig hármas osztásával az ütemhangsúlyokat emeli ki, kiadásunkban mindkét változat megszólal.

A költemény kétszeres verselése a kétféle ütemezés miatt az énekes előadásban kézzelfoghatóvá válik, hiszen míg a páros ütemezés a szöveg trocheusi verselését, a páratlan hármas szótagcsoportjaival az ütemhangsúlyokat emeli ki. Mivel a költemény utolsó két sora csak az egyébként is komponista hajlamokkal rendelkező Almásinál van megismételve, a szerkezeti leírásnál ezt nem vettük figyelembe.

Szöveg	Dallam
(6+4) 10a	a
(6+4) 10a	b
5b	c
5b	c2
(6+4) 10c	d
5c	e