Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Somogyi László-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1691. (Stoll 655.)

(1815–1825) – 91. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam, finalis az 1. vonalközben. A vers első 12 sora három strófába, azaz négy soronként tagolva van leírva a kotta alá.

b) Pataki énekkar dallamtára^*

Sp. Nkt. Kt. 1759. (Stoll 667.)

(1817–1828) – 45a

– Kilencvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett hatszólamú kóruspartitúra, a tenor finalisa az 5. vonalközben, az első strófa első négy sorával a kotta fölött.

c) Magyar áriák fortepianóra B. A.^*

OSZK Ms. Mus. 2.243. (Stoll 1219.)

(1819) – 3. sz. 136. o.

– g-mollban, 2/4-ben, zongorakísérettel lejegyzett dallam. Csak az első strófa fele van beírva a kotta alá, így a többi forrástól eltérően a szövegelhelyezés nem követi a dallam szerkezetét.

d) Félegyházi Lajos-énekeskönyv^*

OSZK Oct. Hung. 1729. (Stoll 707.)

(1827) – 70b

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, sorkezdettel a kotta fölött.

e) Melodiárium^*

Gupcsó Ágnes tulajdonában (Stoll 1291.)

(1829 k.) – 49. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett discant szólam, finalis az 1. vonalközben.

f) Mindszenty Dániel: Nemzeti Dalgyűjtemény^*

MTAKK Irod. 4r. 324.

(1832) – 54. sz.

– a-mollban, 2/4-ben, zongora- és gitárkísérettel lejegyzett dallam, „Adagio” utasítással. A strófa második felét a rímszerkezet és az „egyhangúság” miatt, a többi forrásban nem található új dallammal párosította Mindszenty, és a 31 strófás versnek közel a felét írta le. A szöveg végén a következő bejegyzés olvasható: „*-jeltől kezdve eredetileg van ezen dal melódiája feltéve, a’ mint az csak némellyek ajkán zengedez, kik érzik, hogy minden strófában a’ négy végrímnek nem volt még ezig illő nótája. Ez által a’ sok hangismétlésből eredt egyformaság némileg elháríttatik; kár is lenne ezen remek dalt rendes melódia nélkűl hagyni, a’ mellyet annyira divatositá a’ közjavalat, hogy alig találtatik valahol írott dalgyűjtemény, hol ez szinte nem volna, hanem általán fogva hijánosan. Itt sincsen valamennyi strófája leírva; az eszmék kapcsolatára még is ügyeltünk, a’ mennyire lehetett. Csokonai munkáiban olvashatni az egész hosszu dalt.”

g) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)

I/5. sz. 4. o

– g-mollban, 3/4-ben, zongorakísérettel lejegyzett dallam, a költemény első strófájával a kottában.

h) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871. (Stoll 780.)

(1870 k.) – 19. sz.

– a-mollban, 2/4-ben, „Halkal” utasítással lejegyzett dallam, a költemény összes strófájával a kotta alatt. A c) forráshoz hasonlóan csak az első strófa első négy sora van elhelyezve a dallam alatt.

1802–1803 körül keletkezhetett, autográf, a CsLilla III. kötetében jelent meg. A vers Bürger Elegie, Als Molly sich losreissen wollte című költeményének szabad átdolgozása. A melodiáriumok közkedvelt darabja volt, gyakran „nota” utalással jegyezték le. Minden melodiárium ugyanazt a dallamot variálja.

A CsKölt, 5 (863. o.) Tóth Istvántól veszi a dallamot. A szöveg és dallamszerkezet egybeesése miatt kiadásunkban is ez szólal meg, de hosszúsága miatt nem az összes strófával, hanem Mindszenty Dániel rövidítését követve a 31 versszakból 15 hallható.

Az alapvetően 4+4 és 4+3-as osztású ütemhangsúlyos sorok a dallam súlyviszonyaiból adódóan gyakran trocheusi lejtést is kapnak. Bár a szöveg szerkezete megegyezik a dallamszerkezettel (AABC), mivel énekléskor a strófák utolsó két sorát ismételni kell, ezek a sorok mindig hangsúlyosabbá válnak A dalszerkezet az ismétlést is figyelembe véve a következő: AAB //:C://

Szöveg	Dallam
8a	a	A
7b	av
8a	a	A
7b	av
8c	b	B
8c	b
7d	c	C
7d	c