– A-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, a vers első strófájával.
Műfaj- és dallamtörténet
Csokonai az eredetileg személyes jellegű verses magánlevélnek készült költeményt 1797 decemberében a campoformiói béke alkalmából írta. A CsKcsj.-n még Új Esztendői Ajándék címmel, „Dal” műfajjelzéssel található, a CsÚk.-n viszont már A’ Békességről címmel és „Oda” műfajjelöléssel szerepel. Végleges címe (A’ Békekötésre) csak a CsLilla-ban alakult ki, ennek harmadik könyvében jelent meg.
Dallamát csak Tóth István énekeskönyve őrizte meg, amit a CsKölt, 4(399. o.) is közölt. Az antik-időmértékes versforma ellenére feltételezhetjük Csokonai szándékát a vers dallammal való párosítására, hiszen az időmértékes versek megzenésítése, illetve dallammal való közreadása a Jegyzések és Értekezések az Anákreoni Dalokra című tanulmánya*
"Vajha én, Hazánknak ollyan Componistájára találhatnék, a' ki egy Magyar Anákreontismust Muzsikára vévén, vélem, és Magyarimmal közelebbről tudná 's kívánná éreztetni a' Görög szabású Rhytmusoknak Mennyei hármóniáját! Rousseau, a' ki maga is mester vólt a' Muzsikában, próbát tett e' részről nevezetessen a' Pindarus' Ódáira: Nálunk Seyfried is úgy készített egy muzsikai szerzeményt a' Virág Benedek' Jámbusos énekére. Így lehetne a' Görög mértékű Verseknek, a' nép előtt betset és kedvességet szerezni!" Csokonai: Jegyzések és Értekezések az Anákreoni Dalokra (1803). (CsTan., 2002, 91–92.)
alapján szívügye volt a költőnek.
Szerkezet és verselés
A költemény három szapphói (– U / – – / – U U / – U / – – ) és egy adóniszi sorból (– U U / – –) álló szapphói strófában íródott. A dallam ritmusa nem esik egybe az antik-időmértékes metrikával, hanem kis nyújtott, vagy legalábbis egyletes negyedekből álló ritmusai végig trocheusokra játsszák át a szöveg eredeti ritmusát. Ugyanígy a strófaszerkezet sem esik egybe a dallaméval. A szöveg tehát nyilvánvalóan nem dallamra íródott, de mivel a darab megszólaltatása lehetőséget ad arra, hogy megértsük a költő ama szándékát, ami az időmértékes versek dallammal való közreadására irányult, illetve azt, hogy az ilyen versek énekeltetése valójában mennyire nem a metrumok megkedveltetését, hanem sokkal inkább társasági célokat szolgált volna, az óda zenei előadása indokoltnak látszott.