HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

HU EN
18. Az Estvéhez
[Csendes Este! légy tanúja, / Mint kesergek én]

A dallam lelőhelyei

a) Pataki énekkar dallamtára*
Sp. Nkt. Kt. 1759. (Stoll 667.)
(1817–1828) – 82.o.
– Kilencvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett ötszólamú kóruspartitúra, a tenor finalisa a 3. vonalon, a vers első strófájával a kotta fölött.
b) Pataki dallamtár*
Sp. Nkt. Kt. 1765. (Stoll 666.)
(1817–1848) – 21. o. és 288. o.
– Ötvonalas rendszerben kulcs és előjegyzés nélkül, primitív ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, finalis az 1. vonalon. A dallam alatt a vers első strófája olvasható.
c) Varga János-melodiárium*
Sp. Nkt. Kt. 1764. (Stoll 707.)
(1822) – 95. o.
– Ötvonalas rendszerben kulcs- és előjegyzés nélkül, primitív ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, a concantus kísérőszólammal együtt, a dallam finalisa az 1. vonalon, a költemény első strófájával a kotta alatt.
d) Bódogh János-melodiárium*
Sp. Nkt. Kt. 1720. (Stoll 773.)
(1831–1840) – 9–10. o.
– Ötvonalas rendszerben kulcs és előjegyzés nélkül, primitív ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, finalis az 1. vonalon, a vers sorkezdetével a kotta fölött.
e) Makay Ádám-melodiárium *
Sp. Nkt. Kt. 1678. (Stoll 715.)
(1823–1835) – 2. o.
– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett discant szólam, finalis az 1. vonalközben, a vers első strófájával a kotta alatt.
f) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)
II/291. sz. 157. o.
– Tóth István Az Ér mellett ült a gyermek… kezdetű népszerű Schiller dal dallamát húzta rá (bizonyára a szöveggel egybevágó ritmus miatt) Csokonai versére.*
A dallam forrásairól és változatairól lásd Kodály-Gyulai, 1952 82–83.
Tóth valószínűleg csak a páratlan lüktetést tartotta szeme előtt, amikor 3/4 ütemmutatót írt ki a 6/8-ban rögzített dallam elé.
g) Almási Sámuel: Énekes Gyűjtemény II.*
MTAKK Ms. 10.002. (Stoll 765.)
(1834) – 112b–113a, 161. sz.
– A-dúrban, 2/4-ben rögzített dallam, a költemény összes strófájával a kotta alatt.
h) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.*
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871. (Stoll 780.)
(1870 k.) – 151. sz. 204–205. o.
– Ugyanaz a dallam, mint az Énekes Gyűjtemény II-ben, csak az utolsó sor meg van ismételve, a költemény összes strófájával a kotta alatt.
i) Kótatár*
Sp. Nkt. Kt. 1670.
(1846–1847, 1853) – 17a
– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam, finalis a 3. vonalon, a vers első strófájával a kotta alatt.

Műfaj- és dallamtörténet

Autográf, 1800-ból, a CsLilla III. kötetében jelent meg. Énekelt volta miatt számtalan melodiáriumban „nota” felirattal jegyezték le.*
A melodiáriumokat és jelzetüket lásd CsKölt, 5, 412. o.
A CsKölt, 5 (417. o.) Tóth István dallamát közölte, ami a melodiáriumokban található dallam helyett Az Ér mellett ült a gyermek… kezdetű népszerű Schiller dal dallamát adja, azzal párosítva Csokonai versét. Az időbeli közelség, a jellemző kultúrközeg és a források nagyobb száma miatt azonban egyértelműen a diákénekeskönyvekben lévő dallamot tarthatjuk Csokonai mintájának. Bár Almási Sámuel dallama rokona a melodiáriumokban lévőnek, egyrészt az időbeli távolság, másrészt a hangeltérések miatt nem ezt, hanem a melodiáriumok ritmizálatlan, primitív lejegyzését vettük alapul. Bár a melodiáriumok dallamát modern átiratban Sonkoly István már közölte,*
Sonkoly, 1967, 9. ábra
ritmus és hangsor tekintetében ezt némileg helyesbítettük. Egyrészt mivel Sonkoly egyedüli forrása a semmiféle ritmusjelzést nem tartalmazó Pataki énekkar dallamtára volt [a) forrás], ő a szöveg trocheusait leképezve 6/8-ban közölte a dallamot. Mivel azonban a b) c) e) források primitív ritmusjelzést is rögzítettek, ezt figyelembe véve a korban divatos 3/4-ben ritmizáltuk a melódiát. Emellett dúrban értelmeztük a Sonkolynál moll átiratban szereplő dallamot. Átiratunk a Varga János-melodiárium hangjegyeit követi.

Szerkezet és verselés

Kétszeres verselésű. A dallam nyújtott ritmusai valószínűleg nagyban segítették a nyugat-európai, új mértékes trocheusi sorok kialakulását, amelyek ezen kívül a dallam súlyviszonyainak megfelelően természetesen 4+4 és 4+1-es osztású ütemhangsúlyos sorokként is értelmezhetők.
Szöveg Dallam
8a a A
5b b
8a av Av
5b c
4c d B
5d
4c dv
5d
8e e C
5f f
8e e C
5f f