A dallam lelőhelyei
a) Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái*(I. kötet: Békaegérhartz. Dorottya. II. kötet: Anakreoni Dalok. A’ Tavasz. III. kötet: Lilla. Ódák. IV. kötet: Diétai Magyar Múzsa. Alkalmatosságokra írt versek. Közreadta Márton József, Bécs, 1813)
(Márton József, 1813, 3. kötet függeléke)
– C-dúrban, 2/4-ben, „Elevenen” utasítással, (zongora)kíséret nélkül közreadott dallam, a vers első strófájával a kotta alatt.
b) Álmosdi gyűjtemény*OSZK Oct. Hung. 1664. (Stoll 627.)
(1812) – 67a
– Márton József Csokonai-kiadásából másolt dallam zongorakíséret nélkül, „A XIIdik Oda Notája” felirattal van lejegyezve (C-dúr, 2/4, „Elevenen”). A kottában, a 67a oldalon csak a vers első strófája szerepel, a teljes költemény a 35b–36a oldalon olvasható. A kézirat Csokonai Ódák című kötetének legtöbb darabját tartalmazza.
c) Pozsonyi Révay Levéltár*II. doboz, H-58
(1810/20-as évek körül) – 11a
– Márton József Csokonai-kiadásából másolt dallam zongorakísérettel együtt, szöveg nélkül, címmel a kotta fölött (2/4, C–dúr, „Elevenen”). A kéziratot csak Domokos Mária jegyzeteiből ismerem, akinek a segítségét ezúton is köszönöm.
d) Tóth István: Áriák és Dallok*MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)
II/224. sz. 143. o.; 102–103. o. 84–85. o. (Spech János)
– A kézirat két dallamot is ad a vershez. Az egyik a II/224. szám alatt található F-dúrban, 4/4-ben lejegyzett dallam, mely egyetlen más korabeli forrásban sem található
*Szabolcsi Bence az Apollo és Diana című gyűjteményben „egykorú dallam”-ként ezt közölte zongorakísérettel, Asz-dúrban, 2/4-ben, „Allegretto” tempójelzéssel.
, a másik viszont, a 102. számú, 84–85. oldalon lévő Spech János megzenésítése („Andante Comico” jelzéssel a kotta fölött).
e) Mindszenty Dániel: Nemzeti Dalgyűjtemény*MTAKK Irod. 4r. 324.
(1832) – 26. sz.
– Márton József kiadásáról másolva (2/4, C-dúr), de zongora- és gitárkísérettel lejegyzett dallam, az utolsó három ütemben oktávugrással, a vers összes strófájával a kotta alatt.
f) Mátray Gábor: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye (Buda, 1852) – I/23. sz. 46–47. o.
– Márton József kiadása alapján, D-dúrban, 2/4-ben, zongorakísérettel lejegyzett dallam, „Andantino” utasítással, a vers összes strófájával a kotta alatt.
g) Almási Sámuel: Magyar Dalnok II.*Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871. (Stoll 780.)
(1870 k.) – 40. sz.
– Márton József kiadásáról másolt dallam (C-dúr, 2/4), „Tüzzel” előadói utasítással, a vers összes strófájával a kotta alatt.
h) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 73–74. o.
– Bartalus Márton József kiadásának dallamát adta ismét közre (C-dúr, 2/4, „Elevenen”). „Csokonaitól, Zenéje névtelentől, Márton József kiadványa, Bécs” megjegyzéssel a kotta fölött, a vers összes strófájával a kotta alatt.
i) Bartalus István: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye (Bp., 1896, VII. kötet) – 29. sz. 58–59. o.
– A Márton József kiadásából ismert dallamot itt már zongorakísérettel adta közre Bartalus (C-dúr, 2/4 „Élénken”). „Csokonai szövegére, Aurora 1813” megjegyzéssel a dallam alatt, a vers összes strófájával.
j) Limbay Elemér: Magyar Dal-Album – Magyar Daltár (1879–1888) – 681. sz.
– Márton József kiadása alapján, D-dúrban, 2/4-ben feldolgozott zongoradarab, „Andantino” utasítással. A Daltárban csak a Felfogadtam száz meg százszor... sorkezdet olvasható a kotta fölött, a szöveget külön, a Dal-Albumban adta közre Limbay.
Műfaj- és dallamtörténet
A vers első változata Bolond a’ ki nem szeret címmel 1797-ből származik, ez a második változat 1798–1799-ben keletkezhetett. Csokonai 1802-es kéziratjegyzékén, a CsÚk.-n már ez a második változat szerepel „óda” műfajjelzéssel együtt: „Az Emberiség ’s a’ Szeretet. – Oda”. A CsÓdák II. könyvében jelent meg. A kéziratos másolatok többségében „nota” jelzéssel szerepel.
A források Tóth István egyik lejegyzésének kivételével (Spech János megzenésítése) mind a Márton József-féle Csokonai kiadásban megjelent dallamot jegyezték le, illetve dolgozták fel.
A CsKölt, 4 (645. o.) saját jegyzete szerint Márton alapján közölte a dallamot, ám mégis a Spech János-féle megzenésítést adta ki a szöveg első strófájánál befejezve a darabot (ré-n zár), amivel a végigkomponált dalt erősen megcsonkította (Spech a 13 strófából ötöt, az 1–2., 6., 10–11-et zenésítette meg). Kiadásunkban Márton József dallama hangzik fel.