Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Fejér–Göntzy-melodiárium^*

MTAKK RUI 8r. 206/180. (Stoll 566.)

(1802) – 72. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, finalis a 2. vonalközben, sorkezdettel a kotta fölött.

b) Szentgyörgyi István-énekeskönyv^*

MTAKK RUI 8r. 124. (Stoll 541.)

(19. sz. eleje) – 44. o.

– Ötvonalas rendszerben kulcs és előjegyzés nélkül, kezdetleges ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, finalis a 2. vonalközben, sorkezdettel a kotta fölött.

c) Félegyházi Lajos-énekeskönyv^*

OSZK Oct. Hung. 1729. (Stoll 1274.)

(1827) – 89b

– A dallamnak csak az első sora (ez megegyezik a szövegstrófa első sorával) van lejegyezve ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül, a kotta fölött a vers sorkezdete olvasható.

d) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r.63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/31. sz. 18. o.

– D-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, a költemény szövegével a kotta alatt.

e) Arany János népdalgyűjteménye^*

(Közzéteszi Kodály Zoltán és Gyulai Ágost, Akadémiai Kiadó, Bp., 1952)

((1874) – II/2. sz.

– A-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam, a költemény szövegével a kotta alatt.

1795-ben keletkezett. Nagy Gábor 1796-os autorizált másolatán Csokonai kézírásával „Nóta” jelzés olvasható. A CsEK.-n, Csokonai 1795-ös címjegyzékén: „Az Ekhóhoz. Ode. A’ rövid syllabákat kihányni.” A költő a „rövid syllabákat kihányva”, szövegverssé átdolgozva előbb a DMM-ban jelentette meg, majd a CsÓdák II. kötetébe vette fel a verset.

A melodiáriumok szinte mindenütt Panaszaimat elegyes (s)óhajtással nótajelzést adnak Panaszaimat óhajtással helyett, azaz a dallamhoz egyértelműen a vers első szövegváltozata tartozott. Érdekes, hogy ebben az esetben a megrövidült szótagszám nem zavarta az eredeti dallam terjedését. A hiányzó szótagokat hajlítással pótolták (Tóth Istvánnál), de az is előfordult, hogy a kétféle szövegváltozatot kontaminálták (Arany Jánosnál).

A CsKölt, 2 (183. o.) Tóth István dallamát közölte, de forrásként Arany János népdalgyűjteményét jelölte meg (Kodály Arany János népdalgyűjteményének jegyzetében Tóth István dallamát is közreadta). Kiadásunkban Csokonai eredeti szövegével Tóth István lejegyzése alapján a dallam moll változata szólal meg.

A határozatlan metrumú versek közé tartozik, azaz prozódiája sem a közismert verslábakkal, sem az ütemhangsúlyos verselés cezúráival periodikusan nem leírható. A költemény első változatában a sorok rövid syllabái a dallam ritmusát követve keletkeztek, amelyek megfeleltethetők az antik-időmértékes verselésben ismert két pyrrichiusból álló proceleusmaticus verslábnak. A szöveg első változata tehát egyrészt proceleusmaticusokból és spondeusokból álló időmértékes lejtésű, másrészt a dallam súlyviszonyaiból adódóan többnyire 4 vagy 2 szótagos egységből álló ütemhangsúlyok tagolják a váltakozó hosszúságú sorokat. Bár a különböző zenei ritmusoknak az antik-időmértékes verslábakkal való egyeztetése a 18. század végén az énekelt költészet egyik fő célkitűzése volt, bizonyos verslábak kerülendők voltak. Ezért sérthette Csokonai ízlését is a rövid szótagok halmozása, ezért jegyezhette meg magának, hogy „A’ rövid syllabákat kihányni”. Ezt elvégezve a DMM-ban és az Ódákban már az első és harmadik sorokat a rövid szótagoktól megszabadítva, lerövidítve adta ki a verset. Ennek az újabb szövegváltozatnak az első és harmadik sora tehát 4+4+2+2 helyett 4+4–es ütemhangsúlyos osztás szerint rendeződik el.

Szöveg	Dallam
9a	A	A
5b
9a	A
5b
9c	b	B
9c	b
7c	c
9a	A	A
5b
9a	A
5b