12. A’ Tihanyi Ekhóhoz
[Óh Tihannak ríjjadó Leánya]
[Óh Tihannak ríjjadó Leánya]
A dallam lelőhelyei
a) Pataki dallamtár*
Sp. Nkt. Kt. 1765. (Stoll 666.)
(1817–1848) – 86–87. o.
– C-dúrban, tenor kulcsban, 4/4-ben lejegyzett dallam, sorkezdettel a kotta fölött.
b) Veress János-gyűjtemény*
Csurgó, Református Gimnázium K 235.
(1828–1830) – 159–160. o.
– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, a strófa második részének ismétlésével (Itt a halvány… kezdetű sortól), a költemény összes versszakával a kotta alatt.
c) Bódogh János-melodiárium*
Sp. Nkt. Kt. 1720. (Stoll 773.)
(1831–1840) – 64. o.
– C-dúrban, tenor kulcsban, 4/4-ben, néhol hibás ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, a vers első strófájával a kotta alatt.
d) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)
(1832–1843) – II/74. sz. 120. o.
– D-dúrban, 2/4-es ütemmutatóval lejegyzett dallam a költemény első strófájával a kottában.
e) Nagy Sándor: Guitárra való énekes darabok*
OSZK Ms. Mus. 973. (Stoll 1334.)
(1835) – 78. sz. 42b
– D-dúrban, 4/4-es ütemmutatóval, gitárkísérettel lejegyzett dallam, a költemény első strófájával a kottában.
f) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.*
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.
(1870. k.) – 80. sz.
– A többiekétől eltérő dallam A-dúrban, 3/4-es ütemmutatóval, „Méltósággal” utasítással lejegyezve. A strófa 4. és 7. sora megismételve, a kotta alatt a költemény összes strófája olvasható.
g) Arany János népdalgyűjteménye*
Közzéteszi Kodály Zoltán és Gyulai Ágost, Akadémiai Kiadó, Bp., 1952
(1874) – II/24. sz.
– D-dúrban, 2/4-es ütemmutatóval lejegyzett dallam, a költemény első strófájával a kottában.
Műfaj- és dallamtörténet
A’ Füredi parton (1798) című ősfogalmazvány 1802-es átdolgozása, autográf. Az 1802-es CsÚk.-n „Óh Tihannak rijjadó Leánya. – Oda.” A CsLilla-ba sorolta a költő. A kéziratos énekeskönyvekben általában „nota” utalással szerepel.
A dallam a Triste valedico Musis… (Hogy elhagytam a Múzsákat...) kezdetű korabeli diákdal változata.*
A dallamról lásd Bartha, 1935, 153. sz.
Horváth Ádám Mit kínzod újra lelkemet… kezdettel írt rá verset,*
ÖÉ 153. sz. 283. o.)
Verseghy Ferencnél*
Verseghy, 1781, 9b (18. o.)
pedig Lantommal tegnap kimenvén… (Fülemile a Hárfással) szöveggel található.
A dallam Almási Sámueltől eltekintve mindenütt ugyanaz, de a ritmus a szöveghez való alkalmazkodás mértékét tekintve változó. A vers szimulteneitására hívja fel a figyelmet, hogy Almási 3/4-es dallamhoz párosította a más forrásokban 2/4-es ütemmutatóval lejegyzett éneket.
A CsKölt, 5 (811. o.) abból a Pataki dallamtárból (a) vette a melódiát, ami kulcsot, előjegyzést és ritmusjelzést is ad. Mivel azonban a többi forrás ritmusában egységesebb, és prozódiailag jobb, kiadásunkban a Guitárra való énekes darabokban lévő dallam hallható (e).
Szerkezet és verselés
Kétszeres verselésű. A trochaikus lejtésű sorok 4+4+2-es, 4+3-as, illetve 4+4-es ütemhangsúlyos osztásúak. Érdekes, hogy az utolsó sor ismétlése a kéziratok nagy részében sincs jelölve. Úgy tűnik, ebben az esetben a szokásossal ellentétesen járt el a költő, hiszen míg többségében a szövegek kiadásakor elhagyta az énekelt változatban meglévő ismétlést (pl. A’ Reményhez, A’ Pillangóhoz stb.), addig itt a szöveg végső változatába olyan ismétlést írt be, amit eredetileg a dallamminta nem kívánt meg. A szövegstrófák felépítése követi a szapphikus-dallamstrófa szerkezetét (AABc).
| Szöveg | Dallam | |
| 10a | a | A |
| 7b | b | |
| 10a | a | A |
| 7b | b | |
| 8c | c | B |
| 10c | d | |
| 7x | b | c |