Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Muzsikális Gyűjtemény (Bécs, 1803)

– A melódia Joseph Haydn szerzeménye, E-dúr, 3/4, "Lassan ’s folyvást" tempójelzésű dallam (eredetileg „Vontatva” lett volna).^*

b) Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái (Márton József, 1813, 3. kötet függeléke)

– A Muzsikális Gyűjteményben már megjelent dalt adta ismét közre Márton József.

c) Félegyházi Lajos-énekeskönyv^*

OSZK Oct. Hung. 1729. (Stoll 1274.)

(1827) – 70b

– Ritmizálatlan, csak a szövegsorok végét jelző distinkció-vonalakkal tagolt, hétvonalas rendszerben lejegyzett tenor és discant szólam. Szöveg nincs, csak kezdősor a dallam fölött. Az Adott még új kantust azokra… sortól egy vonallal lefelé elcsúszott a lejegyzés. Az utolsó szövegsor ismétlését, aminek a dallama azonos az előbbi periódus második tagjával, lehagyta a lejegyző.

d) Bódogh János-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1720. (Stoll 773.)

(1831–1840) – 15. o.

– Ötvonalas rendszerben, primitív ritmusjelzéssel lejegyzett dallam, a finalis a 2. vonalközben. A distinkcióvonalak mellett a dallamíró a hangok hosszúságát is próbálta jelezni. Az utolsó két sor ismétlése hiányzik. A kotta alatt a vers első strófája olvasható.

e) Pataki énekkar dallamtára^*

Sp. Nkt. Kt. 1759. (Stoll 667.)

(1817-1828) – 81. o.

– Kilencvonalas rendszerben előjegyzés, ütemmutató és ritmusjelzés nélkül lejegyzett kóruspartitúra, a dallam finalisa a 3.vonalon. A kotta fölött az első strófa szövege olvasható, az utolsó két sor ismétlése hiányzik.

f) Varga János-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1764. (Stoll 707.)

(1822) – 90. o.

– Ötvonalas rendszerben, primitív ritmusjelzéssel lejegyzett dallam. A dallam megegyezik a szintén sárospataki Bódogh János-melodiáriumban találhatóval. A kotta alatt az első strófa szövege olvasható, az utolsó két sor ismétlése itt is hiányzik.

g) Tóth István Kótáskönyve^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára 1668. (Stoll 780.)

(1831–1832) – 33. sz. 129. o.

– A Muzsikális Gyűjtemény kottája ("Lassan ’s folyvást” tempójelzés, 3/4, E-dúr, „Heydentől” felirattal), teljes zongorakísérettel lemásolva, a költemény első versszakával a kotta alatt.

h) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/49. sz. 28. o.

– Ugyanaz, mint a Kótáskönyvben.

i) Makay Ádám-melodiárium ^*

Sp. Nkt. Kt. 1678.. (Stoll 715.)

(1823–1835) – 34. o.

– Ötvonalas rendszerben, előjegyzés, ütemmutató és ritmusjelzés nélkül lejegyzett discant szólam, a finalis a 2. vonalon. A többi forrástól eltérően a legyező itt az utolsó két sor ismétlését nem az eredeti dallamvariánssal, hanem ismétléssel oldotta meg. A vers szövege hiányzik, csak kezdősora olvasható a kotta fölött.

j) Almási Sámuel: Énekes Gyűjtemény II. ^*

MTAKK Ms. 10.002. (Stoll 765.)

(1834) – 60. sz.

– A Márton-féle kiadásból másolta Almási. A zongora bal kezének ki van hagyva a kotta, de csak a jobbkéz, azaz a dallam van kitöltve. A kotta alatt a vers első strófája olvasható.

k) Almási Sámuel: Magyar Dalnok II. ^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 83. sz.

– A Márton-féle kiadásból, zongorakíséret nélkül, csak a dallam van kimásolva. A kotta alatt a költemény összes strófája megtalálható.

l) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 68-70. o.

– Bartalus a Muzsikális Gyűjtemény kottáját adta ismét közre (3/4, E-dúr, „Lassan s folyvást”). „Csokonaitól. Zenéje Haydn-tól. Márton József kiadványa. Bécs.” megjegyzésekkel a kotta fölött, a vers összes strófájával a kotta alatt.

1802-ben keletkezett. A költő szándéka szerint Márton József segítségével előbb Bécsben a Muzsikális Gyűjtemény, 1803-ben, majd 1805-ben a CsLilla III. könyvében jelent meg. A Muzsikális Gyűjtemény első darabja. A nyomtatvány szerint: „I. A’ Pillangóhoz, Egy Óda. (Lásd: LILLA, IIIdik könyv. LVIIdik Óda. – Kassán. 1803.) A’ Muzsikáját készítette HEYDEN Úr.”

Csokonai a dalt Joseph Haydn Trauergesang című dalának^* melódiájára írta. Haydn dalából csak a dallamot használta fel, az eredeti német szöveget figyelmen kívül hagyta, azaz nem fordítása és nem imitációja annak. Tempójelzése: „Lassan ’s folyvást”. A nyomtatvány terjedésének köszönhetően számtalan kéziratos gyűjtemény őrizte meg a dallamot, hiszen itt a hallás utáni kottázás nehézségével szemben adott volt a másolás lehetősége. Bár a Muzsikális Gyűjteményhez képest a CsLilla-ban néhány szót megváltoztatott Csokonai, a kéziratok az éneklés miatt mind a Muzsikális Gyűjteményt vették alapul, azt másolták, azaz mind a korábbi szövegváltozatot terjesztették. Kiadásunkban is ebben a formában hangzik el a darab.

Tóth István, Madass Sándor, Almási Sámuel és Bartalus lejegyzése hangról hangra követi az eredeti kiadást. A melodiáriumokban – valószínűleg a többszólamú énekgyakorlat miatt is – általában a törzshangokra egyszerűsítve jegyezték le a dallamot.

A CsKölt, 5 (716. o.) a CsLilla szövegét véve alapul – amiben a költő négy sorosra tördelte az eredetileg nyolc soros strófákat – a Muzsikális Gyűjtemény felső szólamának csak egy részét (első periódusát), azaz a strófa első négy sorát közölte. Kiadásunkban a Muzsikális Gyűjtemény szerint a strófák teljes egészükben, illetve a zene megkívánta sorismétlésekkel hangzanak el.

A négyes és negyedfeles jambikus lejtésű (újmértékes) sorok metrikája követi a 3/4-es ütemmutatójú, felütéssel kezdődő dallam ritmusát.

Csokonai szándékától és körülményeitől függően gyakran változtatott a szövegek struktúráján. A vers szerkezetét a CsLilla-beli kiadáshoz ebben az esetben is átalakította. Egyrészt elhagyta a dallamforma megkívánta utolsó sor ismétlését, másrészt strófatördeléssel négy sorossá alakította az eredetileg nyolcsoros (ismétléssel együtt tízsoros) strófákat. Az így kialalakult új szerkezet viszont már nem illeszthető össze az eredetileg hozzá tartozó dallammal. (A páros versszakokat a páratlanokhoz képest másik, "új” dallamra kéne énekelni, illetve mivel az utolsó két sor ismétlése nem egy dallamperiódusnak az ismétlésével, hanem annak variánsával történik, az ismétlés énekléskor elhagyhatatlan.)

Szöveg	Dallam
9a	A
8b
9a	A
8b
9c	B
8d
9c	C	Cv
8d