Régen óhajtottam, Kedves Uram Atyámnak, ’s édes Aszszony Anyámnak néhány sorokat irni, de mind eddig soha sem volt alkalmatosságom ezen fiui kötelességemet telyesíteni; ’s mast is, számos foglalatosságim miatt tsak futva, ’s éppen nem ugy írok, amint az én hálás szivem, ’s hozzám való szeretetek kivánná. – Szállásunk, kosztunk, egészségünk a’ leg jobb vagyon, és tsak az nehéz, hogy tőlök édes szüleim, ’s titőletek kedves Testvérim távol kell élnünk. A’ többi tudományokban én is, valamint egyébb tanuló Társim, Isten’ segitségével reménylem elől fogok menni, kivévén az Arithmeticát, mellyből én még semmit sem tudok, ’s azt tanulom, a’ mit már a’ többiek, mint gyermekek tanultak. – Ezen folyó holnap 20kán meg látogatott a Director Úr, és igen barátságosan beszélgetett velünk, ’s igérte hogy ha gondjai fogynak több izben is meg fog látogatni.
Nem tudom mit tsináljunk a’ gyertya felől. A’ minap vettem egy forinton 6 szál finom gyertyát, de már lassanként az is elfogyogat, ’s viszont kell vennem. A’ jövő vasárnap, az az 6dik Decemb. Miklára menend a’ Lőrintzi Ur, tehát méltoztassék akkor édes Uram Atyám, ’s Asszony Anyám, vagy gyertyát, vagy egy két forintot küldeni, mellyen vehetek. Többnyire tiz óráig tanulunk, reggel pedig már 3, 4 órakor fel szoktunk kellni, ’s az oskolába készülni, arra pedig sok gyertya kell.
Ezek utánn maradok, szülői kegyességekben ajánlván magamat
Kedves Uram Atyámnak, ’s édes Aszszony Anyámnak
kéz tsokoló fijok
Ber’senyi Farkas mp
Kedves Lidim!
Látod nem felejtkezem meg rólad, ’s ámbár nints időm, még ís irok hozzád is egy két rendet. Mikor látogatsz meg? Kérlek ha előbb nem is, az első Báll-kor látogass meg, vagy leg alább ne sajnálj néhány sorokat irni. A’ Tantsival együtt öllellek[!] a’ leg forróbb szeretettel, ’s maradunk