Nagytekéntetű Fiskális Ur
Minthogy Feleségem testvéreivel mind eddig a’ capitalisokat
*capitolisokat [sh. emend.]
tökélletesen el nem oszthattuk
Azon Chartabiancának foglalatjával, mellyet Házos Úr által velem közleni méltóztatott ez utolsó punctumot kivévén igen meg elégszem. Ezen punctum ámbár igen ártatlannak tetszik, a mostani környül állasokban igen ártalmas lehet. Mert ha én azt ma acceptálom, hogy a pénz nékem bizonyos időbeli felmondással ... hogyan excipialjak hogy reserváljak holnap magamnak ha ezt nékem le fizettetik holott tudjuk azt hogy most mindenek az által salválják, vagy legalább salválni gondolják pénzeket midőn capitálisaik lefizettetnek, hogy magoknak reserválnak? Ha tehát Ő Excellentiájának meg határozott akaratja ez, hogy az ... eredeti Chartabianca felcseréltessék, ne legyen terhére Fiscális Úrnak ezt a szükségtelen ’s tán rosz következésű punctumot ki hagyni. Tökélletesen hiszem hogy a nagy kegyelmű Gróf nekem káromat nem kívánja ’s hiszem azt is hogy az én atyai gondoskodásomnak meg fog engedni. Mert ez a’ pénz egyedül gyermekeimnek levén ... szentebb mindenemnél. Hogy ha pedig Ő Excellentiája még azzal is kívánná nagy kegyességét tetézni, hogy a Charta biancanak felcserélését még egy kis korig halasztani engedné, még sokkal nagyobb le kötelezéssel venném. Mert reménylem osztozó társaimat kik a legrégibb ’s legbecsesbb capitalisokat, maguknak ragadozták, a jövő őszre az osztálynak rectificatiojára fogom kénszeréteni s következésképpen addig szeretnék mindent intacte hagyni. Mert ki tud a sötétben botlás nélkül járni?