Mikla, september 5d. 1831.
Baráti szivvel örvendek, hogy a veszélyben megőrzé éltedet hazánk védistene ……. Én még juliusban Halimbára futottam, hol a hegyek és sok nemesség között bátorságosabb helyen gondolám magamat, s csak tegnap jövék vissza Miklára. Ez az oka, hogy leveled kezemhez nem jutván csak mast felelhetek, de mast is csak röviden, mert a pakkolódásban ugy elpakkolta feleségem leveledet, hogy azt sehol sem találom s csak homályosan emlékezem mit irtál, holnap pedig ismét a szüretre kell pakkolódnom ……
A cordon Szalában megszünt, de Vasban és nálunk még áll. A cholera megyénknek csak keleti széleibe csapott, hanem ugy látszik szünni kezd, vagy a mint orvosaink állítják epehidegleléssé változik. Azonban Veszprémben és Pápán nagyon pusztit s már mast a Rába és Marczal mellett kezd sétálni.
Kazinczy halálát nagyon ellenkező érzelmekkel vettem. Sajnáltam mint régi barátomat és sok talentummal biró embert; de más részröl azt gondolám, ollyan ember dült ki közülünk, ki, tekintetével sok hitvány embert védelmezett, s ki a maga hibáinak alacson védelmezése mellett minden alacsonyságra kész vala vetemedni. Azonban, nyugodjék……