Mikla, junius 30d. 1825.
Tisztelt barátom!
Mivel én ismét mozogni kezdék, kénytelen vagyok holmi kérelmekkel nálad alkalmatlankodni. Hogy mastanában a Tud. Gyüjtemény’ Redactiójához egy kis értekezést küldöttem, reménylem tudva van előtted. Ezen értekezésben egy helyen a képfaragás’ mesterségét csak szép játéknak nevezém, melly kifejezésemet mast szeretném megenyhiteni, nem azért, mintha azt igaznak nem látnám, hanem csak azért, mivel az a szép mesterség mast nálunk ébredni kezdvén, azt kisebbiteni ne láttassam; kérlek tahát ezen kitételemet valahogyan szeliditsd meg. Nem fárasztanálok, de az irásmása nincs meg nálam, mert én valahányszor irok, mindannyiszor másképen irok. Ugyan ezen okbol kérlek arra is, hogy méltóztassál ezen értekezést egy kis figyelemmel megolvasni s ha benne valami lételes hibát látsz, tudtomra adni, mert annak nagyobb részét olly sietve irám, hogy igen méltán félhetek a hibáktól. Továbbá pedig ezen bizodalmas kérelmeimhez ragasztom még azt is, hogy ha a Redactio, vagy ezen értekezést, vagy az antirecensiót fel nem venné, kérlek ird meg nekem azt is.
Ezek szerint láthatod, érdemes barátom, hogy én Rólad igen szépet tettem fel, azt tudniillik, hogy ha netalán némelly veleményeink ellenkezni találnak is egymással, Te azért nékem ellenségem mégsem vagy. Ezen bizodalommal folyamodtam Hozzád s ezen bizodalommal ajánlom továbbá is ügyemet. Élj szerencsésen s örvendeztess meg leveleddel. Tisztelő barátod stb.