Tekintetes Táblabíró Úr,
nagyra becsülendő Uram!
Nem vagyok képes festeni, melly gyönyörrel, ’s milly’ elragadtatással olvastam légyen nagybecsű levelét. Érzem én, mélyen érezem egész becsét azon szerencsének, mellyre a’ Tekintetes Táblabíró Úr méltat, midőn írígyletet érdemlő barátságát bírnom engedi, ’s örűlök hogy legszebb kívánatimnak eggyikét megkoronázva láthatom. Ha a’ nagyfényű Kazinczy, ki legelősször ismérteté-meg velem azon rózsaösvényt, melly a’ Grátziák’ templomához vezet, nem bátorított, ’s nem ösztönözött volna, hogy igyekezném levél által a’ Tekintetes Úrnak hajlandóságát megnyerni; én ezt magamtól merni nehezen fogtam volna, ’s így Neki kell leginkább köszönnöm mind azon gyönyörűséget, mellyet a’ Tekintetes Úrnak kegye velem éreztet, ’s ha nem hízelkedem magamnak? ezután is éreztetni fog.
Int a’ Tekintetes Táblabíró Úr, hogy Mesteremnek Horátzot választanám. Jól ismérem ugyan én ezen Nagy Lelket, ’s pirúlnom kellene, ha kevésbé ismérném, de mindeddig példányúl venni nem merészeltem. Magos fellengzetét most még csak csodálni tudom, ’s ha ollykor követni akarnám is cupidum vires deficiunt. Lészen talán olly üdő, mellyben a’ kívánt erő nélkűl szűkölködni nem fogok, ’s ekkor tapasztalni fogja a’ Tekintetes Úr, hogy bölcs intése foganatlan nem volt.
A’ Bonyhai Grotta nagy kénnyel töltött-el, szint’ azon édességgel bír az, mellyet a’ Tekintetes Úrnak többi darabjai lehellenek. Ohajtanám minél előbb nyomtatva látni, ’s ez okból közleni fogom azt Döbrenteivel, ki levelében ígéré, hogy rövid üdő alatt látogatásomra leend, ’s kérni fogom Őtet, hogy Muzeúmának valamellyik fűzetében azzal fényt láttatna. Reméllem ezt a’ Tekintetes Úr ellenzeni nem fogja, mert nem kívánja megfosztani a’ Publicumot azon gyönyörűségtől, mellyet annak olvasásakor bizonyosan érezni fog.
Ide zárom nehány Költeményeimet, hogy megítélhesse a’ Tekintetes Úr, ha jól indúltam e el a’ pályán? ’s lehessen e a’ jó szándéknál egyebet várni tőlem? óh, vajha képes volnék én is egykoron igyekezetemmel nevelni virúló nyelvünk’ dicsőségét, melly örök monumentumainak eggyikét a’ Tekintetes Úrnak köszöni.
Éljen kívánt egészségben kedves Tablabíró Úr! ’s elfogadván forró hálámat, ’s köszönetemet azon kegyéért, hogy Barátjai közzé fogadni méltóztatott, engedje ezen levelemet azon Epigrammával bézárnom, mellyet csak imént tiszteletére írék:
A’ mikoron születél, örömünnepet ülltek az Áon’
Szűzei, ’s a’ kecsadó isteni Cháriszok is;
Bölcsődhez vígan szállt aetheri szárnyakon a’ Szép’
Tisztelt Géniusza, ’s csókjait adta reád.
Maradok határatlan tisztelettel
A’ Tekintetes Táblabíró Úrnak
Egerben Július’ 7kén 1814.
Alázatos szolgája
Sz. Miklóssy Aloyz mk