Tek. Berzsenyi Dániel Úrnak
alázatos tiszt[eletét], ’s szíves üdvezletét Helmeczi!
Nem fogod vakmerőségnek, vagy vétkes közelítésnek tartani T. Férjfiú! ha személyére nézve isméretlen, nevére pedig tán isméretes Tisztelőd – buzgóbbnál buzgóbb tisztelőd – tisztel meg szíves soraival. – Boldognak tartám magam e’korig, ’s tartandom mind addig, míg a’ Berzsenyi Név fen leend, ki olly hazafi tettre buzdíthatám a’ Pesti, ’s Székes-Fejérvári nevendékpapságot, millyet kívűled nem vala senki más szerencsés megérdemelhetni, vagy habár megérdemelhetni is, de meg nyerhetni nem, legalább Hazánk’ költői közűl; ’s még boldogabbnak tartandom, ha Személyed’ isméretére jutandhatok, ’s Nikla’ Koszorús Lantosában Hazánk’ Pindárát személyesen tisztelnem szerencsém leendhet.
Tataink Zirczen tölti az iskolai szünnapokat hivatalos lévén a’ Priortól. Fő Tiszt. Kis Superintendens Augusztus’ 21–23 káig köztünk múlatott Pesten. Vajha Te is fel méltóztatnál már egyszer közénk rándúlni! –
Ide mellékeltem Kazinczynk- ’s Szemerénknek Sonettjeiket, mellyeket Horvát saját költségein nyomtattata, ’s a’ Dayka Verseiről szóló Jelentést; vedd ezeket első tiszteletem’ zsenge zálogáúl, ’s fogadd küldőjöket azon érzelmekkel, mellyekre másokat méltatni szoktál. – Siskovics nevendékem üdvezel a’ szíves tiszteletnek minden üdvözleteivel. Irám
Szabadkán
Szeptember’ elsőjén 1812.