| 193/1 | nak vra meg betegedeek · vgÿ hogÿ |
„Quidam, qui vocabatur Petrucius de genere Catha, qui est maritus sororis uxoris meae, quodam tempore ita fuit infirmus, quod iacebat1 in lecto sicut lignum, et non poterat movere manus, nec pedes, nec loqui poterat, nec comedere, nisi quando ponebatur cibus in os suum per unam pennam, et duravit sibi illa infirmitas quasi per tres annos,2 et in somnis apparuit sibi ista Sancta Margareta et palpabat eum et dicebat: »Quid facis, miser?« Et in secunda nocte apparuit sibi et dixit: »Surge«,3 et praecepit sibi, quod deberet venire ad istud sepulcrum, ut sanaretur hic; et tunc, quando hoc dictum fuit sibi, statim surrexit et sanatus est, et quando pueri sui hoc viderunt, aliqui ridebant, aliqui flebant, et sequenti die cognati sui venerunt ad eum pro miraculo isto pro eo facto, et postea in curru duxerunt eum |
Nicolaus de Irich, Inqu. 75. t. (334 ) |
| 193/2 | harom eztendeÿg azonkeppen fekevuek | ||
| 193/3 | az agyban mykeppen fa · es nem jnded | ||
| 193/4 | hagya vala sem kezet · sem labat · sem | ||
| 193/5 | zolhat vala · sem ehetÿk vala · hanem | ||
| 193/6 | talzalon agyak vala az etket ev zaÿaba · | ||
| 193/7 | Tahat mykoron ez meg nyomorodot | ||
| 193/8 | betek fekenneyek egÿ eÿel ev agÿaba · | ||
| 193/9 | zent margyt azzon jeleneek ez beteg | ||
| 193/10 | nek almaban · es meg tapogata evtet | ||
| 193/11 | es monda · mÿtmÿelz zegen · Masod | ||
| 193/12 | eyel esmeeg meg jeleneek zent mar | ||
| 193/13 | gyt azzon almaban az betegnek · es | ||
| 193/14 | monda · kelÿfel · parancholok tene | ||
| 193/15 | ked · hog menÿel az en koporsomhoz | ||
| 193/16 | es meg gÿogÿvlz · Ezeket halvan ez | ||
| 193/17 | zegenbeteg legottan meg gÿogÿvla | ||
| 193/18 | es felkele · Ezeket mykoron latottak | ||
| 193/19 | volna az ev gyermekÿ · nemelÿk | ||
| 193/20 | vigad meuet vala · nemellÿk sÿr | ||
| 193/21 | vala evrevmekben · Masod napon | ||
| 193/22 | az ev rokonsagÿ mynd hozza gÿvle | ||
| 193/23 | nek ez nagy chodaert · es mÿnd fel | ||
| 193/24 | evlenek zekerben ez meg gÿogÿvlt | ||
|
5: ehetÿk: az ÿ alatt egy tévesen írt e – 6: talzalon: idegen kéztől az első a fölött még egy a, a z előtt s betoldva
1: (az ev huga)nak vra: a kivonatoló fordítás egyszerűsíti a rokonsági viszonyt (a forrásban: a tanú felesége nőtestvérének férje) – 17–8: meg gÿogÿvla es felkele: a forrásbeli sorrend megfordul – 20: vigad meuet: a ridebant kettős megfelelése – 24–5: fel evlenek … (es menenek): a fordítás két mozzanatra bontja a duxerunt ige tartalmát |
1 A magyar legenda ide emeli a betegség (2-es indexszel jelzett) időtartamát.
2 Ld. az 1. jz.-t.
3 A magyar legenda egyenes idézetként folytatja a latinban függőre váltó idézetet. Ez feltehetőleg egy mára elveszett vallomásból származik, amelyet felhasznált a LMa. is, vö. II. 41: nocte sequenti Beata Margarita iterum eidem apparuit et ipsum tetigit … dicens: „Surge, quid facis miser? Surge, vade ad sepulchrum et sanaberis!” Ugyanaz a vallomás lehet a forrása annak a PéldK.-ben (47. kódexlap) fennmaradt töredéknek, amely a MargL.-ba tartozhatott (Kátay Petrik III.: ld. a Függelékben), ott azonban ez a részlet nincs lefordítva. |
||