| 186/1 | ez alexander vrnak · Ne felÿ vram sem |
»Non timeatis1, vos habetis novam sanctam in Hungaria, Sanctam Margaretham, filiam Belae regis, quae facit multa miracula, manus aperit et pedes, et gambas elongat, et facit oculos, et totum regnum vadit ad eam, et ego ivi«; et postea ego habui magnam spem in ea, et servivi sibi in dicendo »Pater noster« et rogando2 ipsam, et postea apparuit mihi quaedam puella3 in nocte in dicta turri, et non dormiebam, nec vigilabam, et erat vestita de una magna camisia alba, magna et ampla, sine mantello et dixit mihi: »Tantam spem habeas in ista Sancta Margaretha, sicut in Sancta Elisabeth«; |
Dominus Alexander, Inqu. 108. t. (379) |
| 186/2 | mÿt · mert vagÿon magerorzagban vÿ | ||
| 186/3 | zent · zent margÿt azzon · bela kÿral | ||
| 186/4 | nak leanÿa · hog kÿ tezen nagÿsok cho | ||
| 186/5 | dakat · chonkakat es santakat meg | ||
| 186/6 | gÿogeht · vakok<at>hnak zemet ad · es | ||
| 186/7 | mynd tellÿes mager orzag hozÿaÿa | ||
| 186/8 | fuvt · en es ot voltam · Mykoron eze | ||
| 186/9 | ket hallotta volna ez alexander vr · | ||
| 186/10 | mynden remenseget vete zent mar | ||
| 186/11 | gÿt azzonba · es kezde nekÿ zolgalnÿ | ||
| 186/12 | monduan ev tyztessegere pater nostert · | ||
| 186/13 | kerveen hog evtet meg zabadehtanaÿa · | ||
| 186/14 | Tahat ennek vtanna egÿ eÿel ez alex | ||
| 186/15 | ander vrnak jelenek egy zep zvz · | ||
| 186/16 | ez vrnak vgÿ tecchÿk vala · hog sem | ||
| 186/17 | alozyk vala · sem vÿgaz vala · Ez zvz | ||
| 186/18 | kedeg vala meg evltevztetven egy | ||
| 186/19 | nagÿ feÿer jmeggel · Ez jmeg vala | ||
| 186/20 | nagy es bev · es ez r zvz az jmegbe | ||
| 186/21 | vala palast nekevl · Monda ez zvz · | ||
| 186/22 | alexander vrnak · Annÿe remen | ||
| 186/23 | seged legen zent margÿt azzonba · | ||
| 186/24 | mÿkeppen zent ersebet azzonba · | ||
|
6: vakok<at>hnak: a másoló a tévesen írt a betűt áthúzta, a t-t h-ra javította – 20: r: javítás nélküli betű (?talán a ruha szó írásába kezdett volna a másoló)
7: mynd tellÿes: a magyar szöveg stílusára jellemző erősítés (ld. a 181/8. sor jz.-ét) – 16: vgÿ tecchÿk vala: feltehetőleg a már lefordított apparuit ige adta az ötletet a betoldásra (vagyis a betoldás a fordításkor született) |
1 A latin igei többes szám 2. személy használata a tisztelet jele (D. Norberg 1968: 14), de ennek a magyar szövegben nincs visszhangja.
2 A kérést tartalmazó mellékmondat benne lehetett a forrásban (feltehetőleg a többszöri másolás során hullt ki a szövegből), vö. LMa. II. 68: devote rogavit eam, ut ipsum a carcere … per suam misericordiam liberaret.
3 Talán lehetett forrása a szép jelzőnek (186/15), vö. TössiL. LXXIV: erschan jm ain schxne junkfrow. |
||