Szent Margit élete (1510)
(Margit-legenda)

(előző) << >> (következő)


184/1 nek vala  · es hozak zent margyt azzon

est portata et septem diebus continuis procurantibus suis ibidem moram trahenti sanctimoniales de claustro cingulum sanctae virginis Margaretae matre petente porrigunt. Quo cincta redivivo spiritu sepulcrum tetigit virginis Margaretae et in continenti ad instar superpositi oneris in terram cadentis totius sarcina passionis discessit ab infirma ita, ut mox erecta coram magnis et multis testibus sine extraneo adminiculo, quae in gestatorio fuerat portata, plena sanitate recepta, anno Domini MCC-o septuagesimo secundo propriis viribus cum multo gaudio parentum et amicorum pedibus gradiens ad propria remeavit1 et usque hodie perfecta gaudet sanitate.

LV 54. c.

184/2 nak koporsoyahoz  · es heet napyglan zev
184/3 netlen marada az koporsonal  · Az ev
184/4 anÿa kedeg az <soroktvl> sororoktvl kÿ
184/5 kere az clastrombol zent margÿt azzon
184/6 nak evueet  · kÿvel mÿkoron meg
184/7 evuedchettek volna  · vÿonnan meg
184/8 teert lelekkel tapaztala az koporsot  ·
184/9 legottan mÿkeppen az fel tevt tereh
184/10 nek leesese  · mÿnden kennak terhe
184/11 el tauozek az betegtevl  · vg hog
184/12 legottan fel alla mÿnden segedelm
184/13 nekevl  · nagy es sok tanoknak elevt
184/14 te  · veueen tellÿes egesseget  · ev zv
184/15 leenek es baratÿnak nagy evrevmevk
184/16 kel  · tulaÿdon ereeuel  · ev labaÿn jar
184/17 uan mene az ev hazahoz vÿ buda
184/18 ban  · Ezek levnek vr zuletetÿ vtan
184/19 Ezer  · keet zaz  · hetvenkeet eztendevben  · : )
184/20      
184/21 Jt kezdetÿk nemelÿ choda tetel  ·

 

 

184/22 mÿkeppen zent margyt azzon
184/23 Alexander neue vrat meg zabadeh
184/24 ta az tevmlevchnek fenekebevl  ·
 

12: mÿnden segedelm nekevl: a fordító a kényelmesebb jelzőt választja a főnév mellé (a forrásban: extraneo ’külső’)

1 Az unokahúg lakhelyének forrását ld. a fejezet elején: in castro Budensi, és Károly vitéz vallomásában, Inqu. 302: rediit in domum suam super montem in castro Budae. Újbudára ld. a 181. kódexlap forrásmagyarázatát. A magyar legenda jelzője helyismeretre vall.

 

184/21–187/13: Alexander úr (Kadar-Kalász nembeli Sándor) fogságból való kiszabadulásának csodáját forrás nélküli cím vezeti be (184/21–24).

A történet a LV-ban nem szerepel, csak a jegyzőkönyvben, az érintett Alexander úr, a 108. tanú (Inqu. 178–180) vallomásában; a magyar legendán kívül a LMa.-ban (II. 68) és a TössiL.-ban (LXXIV) találjuk. A magyar legenda forrása vagy közvetlenül a jegyzőkönyv, vagy – főleg a TössiL-val való szövegegyezések alapján – esetleg egy már latinul kidolgozott történet lehet. Salacz (1940: VIII) feltevése szerint a LV-nak lehetett olyan bővített szerkesztése, amelybe már ez a történet is bekerült, mert a TössiL. a történetet a LV modorában beszéli el. (A TössiL. és a LMa. bizonyos szövegegyezései viszont további magyarázatra szorulnak, különösen a történet kompilált elejének egyezése, amely a magyar legendával is szerkezeti hasonlóságot mutat.)

Vö. Salacz 1940: VIII és 57; vö. még Lovas 1916: 275; . 1939: 297–98; továbbá Deák 2005: 433.

 

A magyar legenda elbeszélése a vallomás szövegéhez viszonyítva a szükséges nyelvtani módosításokat teszi (a személyragos formák elsőből harmadik személybe kerülnek); összekötő szövege a forrásból kikövetkeztethető tartalmú. A vallomásból csak Alexander úr nevét veszi át, más névadatok (a fogság pontos helye, a fogvatartó és a küldönc neve) elmaradnak. A küldöncöt (a TössiL.-hoz részben hasonlóan) szolgának mondja, a vallomásban (és a LMa.-ban) nuntiusnak (’követ, hírnök’) nevezik.

(következő lap)


M. Nagy Ilona, Boda István Károly, Porkoláb Judit, Varga Teréz, 2012.