Szent Margit élete (1510)
(Margit-legenda)

(előző) << >> (következő)


178/1 Ot vala anna azzon nemetÿ hercheknek

 

 

178/2 felesege  · melÿ anna azzon vala iffÿv
178/3 lazlo kyral atÿanak istvan kÿralnak
178/4 huga  · Ot vala evrsebet azzon moÿses
178/5 nadrespan felesege  · es matyvs ban
178/6 ky vala erdelÿ hercheg  · es vala lazlo
178/7 kyralnak mestere es evrÿzevÿe  · Ot
178/8 vala az ev daÿkaÿa es  · margÿt azzon
178/9 pedicaÿ medus vrnak leanÿa  · Ezek
178/10 mÿnd syratyak vala nagÿ keserev sÿ
178/11 ralmal ez jffyv lazlo kyral  · es nemyko
178/12 ron ragagyak vezyk vala lazlo kyral
178/13 nak vÿat  · es meg zorehgyak vala
178/14 hogha erzeneÿe  · de semmyt nem erez
178/15 vala benne  · Tahat latvan hog ez ky
178/16 ral kevzelehtene halalra  · kezdenek
178/17 kevnyergenÿ ez felyvl meg mondot
178/18 vrak es azzonÿok zent margyt azzon
178/19 nak  · hog ne hadnaya meg halnÿ
178/20 az ev atyafyanak fÿat  · magery kÿ
178/21 ralt  · es el kevldenek ersebet azzonhoz
178/22 istvan kyral leanyahoz  · az chastrom
178/23 ban hol fekzÿk zent margyt azzon
178/24 nak teste  · hog evnekyk kevldeneÿe
 

l: nemetÿ: a szóvéget idegen kéz th-ra javította – 5: idegen kéz o-t toldott fölül a -dr- közé és az e-t j-re javította – 9: pedicaÿ: a c-t idegen kéz k-ra javította – 11: kyral: idegen kéz t-t írt a szó végéhez

 

1, 4, 7: Ot vala: esetleg az astantibus (ld. az előző forrásoldalon) újabb fordításából, mivel itt annak tartalmát fejti ki a kompilátor vagy az aderant formából, ha az Gellért vallomására megy vissza (ld. a forrásoldali jz.-et) – 7: mestere es evrÿzevÿe: latin mintájú értelmező, forrását nem ismerjük

A kompilátor – szokásos szerkesztésmódján – kettéválasztja a LV-ban összevonva tárgyalt két helyszínt, a betegágynál, ill. a kolostorban levők, valamint viselkedésük leírását, és külön-külön kibővíti. A LV tömör fogalmazása kínálja a bővítést. (Hasonló, két csoport viselkedését külön-külön taglaló szerkesztési technikára vö. például Erzsébet Margit sírjánál történő gyógyulásának elbeszélését István király és kísérete jelenlétében: 165/1–168/10).

 

A 178/1–9. sorok forrását nem ismerjük. – A betegágynál állók közül többeknek élt rokona a szigeti kolostorban: Anna asszony lánya (a 4. tanú), Erzsébet asszony két lánya (a 19. és 26. t.), Mátyus bán – Csák Máté, a gyermek IV. László nevelője, majd 1270–1276 között erdélyi vajda (1278–83-ig nádor, az utóbbira a kompilátor már nem utal) – anyja (a 25. t), ld. a magyar legenda tanúfelsorolásában a 199., 215., 221., 220. lapokat).

A betegágynál jelenlévők név szerinti felsorolása a ma ismert forrásokból nem állítható össze. Anna asszony jelenléte kiderül a LV-ból (ld. a 179/21. sor forrását), mellette a dajkáé, név nélkül, Gellért doktor vallomásából, Inqu. 299: Domina Anna et nutrix domini regis ipsius dixerunt mihi, quod posuerunt dictum velum super caput regis. A többiekre ugyanott – amint a LV-ban – csak általános utalást találunk: creditum fuit … per omnes barones et alios, qui fuerunt ibi tunc. A felsorolás forrásáról való feltevések közül, miszerint Gellért vallomásának elveszett része esetleg tartalmazhatta (Klaniczay T. 1994: 53), illetve, hogy a szájhagyományból származó interpoláció, amelynek adatait a betegágy körül állók zárdában élő rokonai szolgáltatták (Mezey 1955: 60, 62), az előbbi valószínűbb. Támogathatja ezt esetleg a Gellért vallomásának kifejezéseit is felhasználó LMa II. 11 szóhasználata: Aderant … quatuor medici periti… Supervenit … expertissimus medicus, magister Gerardus (vö. ott vala).

 

A 178/11–15. sorok forrása feltehetőleg egy mára elveszett vallomásban volt, amire a LMa szövegével való egyezések utalnak vö. LMa II. 11: Astantes stringebant digitos illius, ut per hoc, si sensum doloris perciperet, probaretur, et non erat vox neque sensus. Vulnerabant eum et non dolebat; trahebant eum et minime sentiebat (a forrásra ld. Horváth C. 1908b: 80).

 

A 178/15–20. sorok szabad fogalmazású részlet, amely a LV-ban említett mozzanatok felhasználásával készült, vö. látván: aspicientibus, a király halálra közelít: regis in periculo mortis existentis (ld. a 179. lap forrásoldalán), elküldenek a vélumért a kolostorba: allatum est, ami kínálja a kettétagolást, ti. érteküldenek (178/21), illetve elhozzák: Erzsébet elküldi (179/19). Ez a mozzanat vezet át a kolostori helyszín tárgyalásához.

 

A 178/21–179/2. sorok forrásához vö LMa II. 11: mittunt festinanter ad insulense monasterium, rogant sororem Elysabeth regis aegrotantis germanam, ut mittat eis velum (a forrásra ld. Horváth C. 1908b: 80). A magyar legenda összefüggése a LMa e helyével nem világos, sőt a LMa-beli információ forrása sem. A jegyzőkönyvben logikusan nem szerepelhetett, hogy Erzsébettől kérték el a vélumot, mert saját vallomásában ő nem említi a király betegségét. A LMa kérdéses helyét Klaniczay T. (1994: 53–4) a vélummal történő két gyógyulás adatainak keveredésével magyarázza (erre összefoglalóan Deák 2005: 47–8). Erzsébet szerepének magyarázatára a magyar legendában ld.a 179. lap forrrásoldali jz.-ét, a LMa-ral való összefüggése még tisztázandó.

(következő lap)


M. Nagy Ilona, Boda István Károly, Porkoláb Judit, Varga Teréz, 2012.