Szent Margit élete (1510)
(Margit-legenda)

(előző) << >> (következő)


133/1 volna az sororok meg mondak

*„et quando ego audivi dicere, quod servitialis ceciderat in puteum, ivi ad illam virginem Margaretham, et coepi eum reprehendere, et dixi: »Domina, male fecisti, perdidisti corpus et animam«, [et] respondit: »Non timeas mater, quia ista nonmorietur« et sic oravit: »O domine Deus, si aliquantulum placet tibi meum servitium, fac, ut ista servitialis non moriatur«,” et dixit, quod illa servitialis tantum stetit in dicto puteo, donec claves claustri inventae fuerant, et aperuerunt ostium...1 {**...et postquam ivissem ad fundum putei tertia vice...}2 et ipsa virgo Margaretha „et ego et aliae sorores ivimus ad puteum, et traximus ipsam servitialem vivam superius, et sine aliqua laesione.”

*S. Olympiades,

Inq. 14. t. (222–3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

{**Agnes servitialis,

Inq. 16. t. (229)}

133/2 olimpiadis azzonnak  · Olimpiadis
133/3 azzon kedeg el mene zent margÿt
133/4 azzonhoz  · es monda nekÿ  · O azzo
133/5 nÿom gonozvl tevtted ezt  · mert
133/6 el veztevtted ez sorornak testeet
133/7 es lelkeet  · Monda zent margÿt
133/8 azzon  · ne feelÿ anyam mert
133/9 nem hal meg ez soror  · Tahat
133/10 zent margyt azzon jmada az
133/11 vr istent monduan  · O vr isten
133/12 ha valamÿkeuesse kellemetevs
133/13 teneked az en zolgalatom  · tegyed
133/14 hog ez zolgalo lean meg ne ha
133/15 lÿon  · Annye jdeÿg levn ez zolgalo
133/16 soror az kwtban mÿg az clastro
133/17 mnak kuchaÿt meg leleek  · es
133/18 az aÿtot meg nÿtak  · es jm
133/19 mar harmadzer vetevtte vala
133/20 fel az vÿz az sorort az kwtnak
133/21 fenekerevl  · mykeppen evnen
133/22 maga ez soror byzonsagot tevt
133/23 ezrevl  · Eznek vtanna el mene
133/24 zent margÿt azzon  · es olimpi
133/25 adis azzon  · az egÿeb sororokkal
 

8: anyam: a megszólításra ld. a 2/5. sor jegyzetét – 9–11: Tahat ... monduan: sztereotip fordulat, ld. a 128/3. sor jegyzetét

1 Azt, hogy miért keresték az apácák a kulcsot s miért nyitották ki a kolostor kapuját, a magyar legenda – Olympiades vallomását követve – homályban hagyja, noha máshol általában törekszik az események minden logikai mozzanatát feltüntetni. Az ok kiderül Jolent soror (a 3. tanú: Inqu. 178) vallomásából: miután Margit nem tudta kihúzni a kútból a szolgálót, az apácák jelet adtak az ablakon át a kolostor egyházi szolgálatait ellátó domonkos frátereknek, azok bementek a kolostorba, s együtt húzták ki a lányt a sororokkal. Három nappal később azonban Jolent helyesbítette vallomását, arra hivatkozva, hogy rosszul emlékezett: nem voltak ott férfi szerzetesek. A pápai biztosok rákérdeztek Margaretha sorortól (6. tanú: Inqu. 192) a fráterek jelenlétére a kimentésnél, ő szintén tagadta. Ennek hátterében az állhat, hogy az apácák valószínűleg el akarták titkolni a pápai követek elől, hogy a férfi szerzetesek a szabály ellenére bementek a kolostorba (Lovas 1939: 251; Érszegi 1983: 227). A magyar legenda szerzője sem tette világossá a kényes kérdést, meghagyva a logikai döccenőt. A LV (27. c.) annyit említ, hogy a sororok szóltak a frátereknek, de azok későn érkeztek segíteni.

 

2 Vö. még S. Margaretha, 6. t. (Inqu. 192): Interrogata, quomodo scit, quod dicta servitialis ivit ad fundum putei, respondit: Audivi hoc ab ea, postquam extracta fuit de puteo.”

(következő lap)


M. Nagy Ilona, Boda István Károly, Porkoláb Judit, Varga Teréz, 2012.