| 132/1 | Esmeeg illÿen chodalatos dolog ol | ||
| 132/2 | uastatÿk ez zent zvzrevl · | ||
| 132/3 | |||
| 132/4 | Egÿ jdevben husueet napÿan · con |
*„Quodam die {Interrogata de die, respondit: „In die resurrectionis Domini.”} post completorium pluebat fortiter, et erat multum obscurum, et tunc ipsa domina mea vocavit me, et veni cum una socia ad eam, et ipsa dixit mihi, quod ego apportarem sibi tunicam suam,1 et multum mihi displicuit cum ibam pro dicta tunica, quod ipsa socia mea esset mecum, sed eam non videbam, quia erat ita obscurum tempus, quod si aliquis me percussisset ad faciem, ego non vidissem eum, et sic cecidi in quemdam puteum... Interrogata, si aliquid erat tunc in circuitu dicti putei, respondit: „Non, et erat discoopertus.” Interrogata, ubi est ille puteus, in quem cecidit, respondit: „In claustro de foris2 ante coquinam.” |
*Agnes servitialis, Inq. 16. t. (229) {229} |
| 132/5 | pletanak vtanna · mykoron vol | ||
| 132/6 | na nagÿ essev · es volna jgen ho | ||
| 132/7 | malÿos jdev · hÿua hozza zent | ||
| 132/8 | margÿt azzon az ev zolgalo lea | ||
| 132/9 | nyat soror agnest · es hagÿa ne | ||
| 132/10 | kÿ hog egÿ tarsot venne melleÿe | ||
| 132/11 | es az ev zoknayat auagÿ kevntevseet | ||
| 132/12 | el hoznaÿa · Mykoron ez soror | ||
| 132/13 | agnes el ment volna az ev tar | ||
| 132/14 | saual · jme ez soror agnes az ev | ||
| 132/15 | tarsat el vezte az setetsegben · es | ||
| 132/16 | evmaga be eseek az kutban · | ||
| 132/17 | mert az jdevben az kutat nem | ||
| 132/18 | kerehtetteek kevrnyvl kevuel · | ||
| 132/19 | mykeppen mastan · es vala az | ||
| 132/20 | kut az nagy vduaron az koh | ||
| 132/21 | nÿa elevt · mert akoron az kÿs | ||
| 132/22 | setet kohnyaban fevznek vala · | ||
| 132/23 | es ezenkeppen az soror agnes az ev | ||
| 132/24 | tarsa el veztveen · az kwtban be | ||
| 132/25 | eseek · Mÿkoron ezt meg tuttak | ||
|
11: ev: utólag betoldva a margón
1–2: szerkesztői szöveg, cím a következő történethez (NB: a dolog szó általában a fordítóhoz köthető!) – 9: soror Agnest: csak a magyar legenda nevezi a szolgálót sorornak (uígy a továbbiakban, pl. a 14., 23. sorokban) – 18: kevuel · mykeppen mastan: a kolostor aktuális állapotára vonatkozó betoldás – 11: zoknayat auagÿ kevntevseet: tunicam; a köntös szó máshol a capa megfelelője, párja (2/18, 38/10) (modoros párosítás, ahol a hozzátoldott tag mást jelent) – 20: az nagy vduaron: a curia servitialium megnevezésére ld. a 127/8. sor jegyzetét – 21–2: mert akoron ... fevznek vala: a kolostor aktuális állapotára vonatkozó betoldás – 23–5: szerkesztői összekötő szöveg |
132/4–134/6: Ágnes szolgáló kútbaesésének és csodás megmenekülésének története a magyar legendában önálló szerkesztés a kanonizációs jegyzőkönyv alapján, ahol öt tanú is elmondja az esetet (a 3., 6., 13., 14., 16. számú tanúk). Bár a történet szerepel a LV-ban (27. fejezet), előadása ott színtelen, szemben a vallomásokéval. A magyar legenda elbeszélése az eset főszereplőjének, Ágnesnek a vallomását követi a kútbaesésig (az ő vallomása ezután alkalmatlan a csodaszerűség bemutatására), a csodás megmenekülés leírását a szolgáló kimentését Margittal együtt végző Olympiades vallomásából meríti, s csak a befejezés retorikus fordulatát kölcsönzi a LV-ból. A nyelvi megformálásban nyoma van még Erzsébet, a 13. tanú (Inqu. 215) és Margit soror, a 6. tanú (Inqu. 192) vallomásának. Vö. még Lovas 1916: 23l–32; Uő. 1939: 251; Klaniczay G. 1994: 168; továbbá Deák 2005: 450.
1 A történet kezdetének hasonló elbeszélésére ld. S. Elisabeth, a 13. tanú (Inqu. 215): Quadam die in resurrectione Domini post completorium, cum plueret fortiter, et esset obscurum multum, beata Margaretha vocavit Agnetem, servitialem suam, et dixit, quod portaret sibi...; S. Olympiades, a 14. tanú (Inqu. 222): Item dixit, quod in quodam festo resurrectionis in sero cum plueret fortiter, ipsa virgo Margaretha dixit cuidam servitiali, quod iret et portaret sibi tunicam suam, et dum illa servitialis iret ad portandum illam tunicam, cecidit in puteum... Vö. még a „meghagy” mozzanatára: LMa. 48: sancta virgo quandam servitualem suam, Agnetem, vocavit eique imposuit, ut iret... (vö. Horváth C. 1906b: 331), közvetlen forrásból a magyarhoz ilyen közeli megfelelő nincs.
2 S. Olympiades (Inqu. 223): Interrogata, in quo loco est ille puteus, respondit: In curia servitialium. |
||