Szent Margit élete (1510)
(Margit-legenda)

(előző) << >> (következő)


130/1 keppen evneky zokasa vala az be

ut ei moris erat circa sorores infirmas sollicitari, ex pietate sedula aegrotanti sorori auditam quandam curam adhibuit, qua facta in tantum anxiari coepit soror languida, ut linguae officium et usum amitteret rationis. Ex quo ipsa virgo sancta Margareta vehementi consternata stupore, ne mortis esset occasio, quae sanitatis desiderabat esse, eam tabulam1 reliquiarum sanctarum cum vivificae crucis ligno2, quam in orando prae oculis semper et noctibus3 circa se habere solebat, per sororem sibi astantem afferri protinus ad se fecit.

LV 26. c.

130/2 teg sororokrol  · kezde zent mar
130/3 gyt azzon zorgalmaznÿ jrgalma
130/4 ssagbol az beteg sororrul  · Nemev
130/5 nemev oruossagot hallot vala zent
130/6 margÿt azzon  · es meg chÿnala
130/7 az beteg sorornak es nekÿ ada  ·
130/8 Mÿhelen zent margyt azzon  ·
130/9 az beteg soror<o>nak ada az oruos
130/10 sagot  · Legottan az beteg el vezte
130/11 nyelueet es okossagat ezeet  · ezt
130/12 latvan zent margyt azzon  · jgen
130/13 meg jÿede hog ne lenne ez soror
130/14 halalanak oka  · hog ky kyvan
130/15 vala lennÿ egessegenek oka  · de
130/16 maga nagÿ hamarsagal el kevl
130/17 de egy sorort  · es hagya el hoz
130/18 nÿ az ev <an> aranbol chÿnalt
130/19 tablayat  · mely tablaban vad
130/20 nak nagy sok zenteknek erek
130/21 lyeevk es az eleuen zent kereztfa  ·
130/22 Ez tablat zent margÿt azzon
130/23 mendenkoron mend eyel  · mend
130/24 nappal mykoron jmadkozÿk
130/25 vala  · zemeynek elevtte targÿa
 

5: oruossagot: a fordítás konkrétabb (vö. curam) – 6: meg chÿnala ... es nekÿ ada: egy cselekvés (adhibuit) két mozzanatra bontása – 8–10: Mÿhelen … az oruossagot: a tartalmas elemek megismétlése a forrás tartalmatlan visszautalása (qua facta) helyén – 11: okossagat ezeet: gen obiectivus (usum rationis) fordítása mellérendelt szinonimákkal – 16: el kevlde …  hagya el hoznÿ: egy cselekvés (afferri fecit) két mozzanatra bontása – 18: aranbol chÿnalt: betoldás, feltehetőleg közvetlen látvány alapján; egyedüli adat, a források nem tartalmazzák – 21: eleuen zent kereztfa: fordításnak hibás, a LV vivificae crucis lignum kifejezése ’életadó keresztfa’ jelentésű, vagyis pusztán a keresztre vonatkozik (Mezey 1955: 66); a fordító azonban abban a tudatban írhatta, hogy Margitnak keresztereklyéje volt (ld. a rokon legendák megfelelő helyeit is a forrásoldali jz-ben és a 7. kódexlap jz.-ét).

1 Egyedül a magyar legenda tartalmazza, hogy a tábla aranyból volt, a forrásokban nincs ilyen adat. – A magyar legenda e helyére (illetve vö. még 75/16) hivatkozva Margit ereklyetartó táblájával a művészettörténeti irodalomban korábban azonosítottak (Rómer Archeológiai Közlemények VII. k. II. füz. 19–42 és ArchÉrt. 1869: 295, ereklyéiről vö.még Némethy 1884: 100–110) egy Pozsonyból előkerült, kis házioltár formájú aranyozott ezüst ötvösművet, de arról Czobor (1901) bizonyította, hogy nem Margit, hanem eredetileg a Nagy Lajos király anyja, Erzsébet királyné tulajdonában volt, s típusa sem egyező a legendában leírt tábla formával (a kérdés irodalmának összefoglalása a magyar legenda szempontjából: M. Nagy 2013).

 

2 A magyar legenda és a LV származékai is ezt a szöveghelyet keresztereklyének értelmezték, vö. TössiL. XXXVIII: vnd hies ir ain tafel bringen, da fil hailtums jn was vnd sunderlich ain stuk des hailgen crútzes; vö. J. V. XII. 3: doch pracht sy ir dy tapfel mit dem heiligtum von dem heyligen holtz dez krewtz ihu xpi. A három legenda egyezése felvetheti, hogy a LV valamely népszerűbb redakciójába már bekerült ez az értelmezés (vö. még a 130/21. sor jz.-ét). – Annak végső forrása, hogy Margitnak keresztereklyéje volt, Catharina cantrix, a 28. tanú vallomásában van meg (Inqu. 255): Item dixit, quod semper secum portabat et tenebat de die et de nocte cum magna devotione quamdam crucem, in qua erat de ligno Domini. … „Vidi cordam ligatam ad collum ipsius Sanctae Margarethae, et ad illam cordam erat ligata illa crux.” … „sic invenimus quando fuit mortua”. Margit keresztjéről továbbá ugyanő (253): quando erat excitata a somno, tollebat quamdam crucem parvam, quam sepe tenebat iuxta lectum suum, et illam ponebat ante faciem suam ante oculos, et cum magnis lacrymis et devotione illam aspiciebat...

 

3 A forrásban talán a nappal megfelelője is benne lehetett, vö. J. V. XII. 3: daz sy allweg tag vnd nacht vor iren augen gewon waz zu haben.

(következő lap)


M. Nagy Ilona, Boda István Károly, Porkoláb Judit, Varga Teréz, 2012.