| 120/1 | ez te faÿdalmade[.t] nem akarz zerzetben |
quod propter dolorem tuum non velles esse in ordine?« et postea ad tres dies non audebam respicere ad faciem suam, quia dixerat mihi omnia, quae cogitaveram.”1 |
S. Alincha, Inqu. 36. t. (274) |
| 120/2 | lenned · auagy hog ez keuees faydalmert | ||
| 120/3 | banod zerzetben voltodat · es zent margÿt | ||
| 120/4 | azzon mynd meg monda valamyt gon | ||
| 120/5 | dolt vala ez soror · Ennek vtanna ez soror | ||
| 120/6 | harmad napÿg nem meree tekentenÿ | ||
| 120/7 | zent margÿt azzonra · ev nagÿ zegenlety | ||
| 120/8 | ben · myert evnekÿ gondolatÿt meg esmer | ||
| 120/9 | te vala · Ez dolog vala harom eztendeuel | ||
| 120/10 | zent margÿt azzonnak halala elevt · | ||
| 120/11 | Azert mykoron zent margÿt meg holt |
cf. *Post annum autem et menses quinque transitus sui … crebrioribus coepit clarere miraculis. **Dudum ex parte clarae memoriae [Stephani]2 regis Hungariae, felicis recordationis Gregorio papae3 ... fuit humiliter supplicatum, ut cum Omnipotens4, qui salutis nostrae causam misericorditer in sanctis suis5 operans, quos coronat in caelo, frequenter etiam honorat in mundo, et ad eorum memoriam signa facit atque prodigia6, per quae pravitas haereticorum confunditur, et fides catholica |
*LV 30. c.
**V. Ince pápa megbízó bullája MRV 160 |
| 120/12 | volna · es fenleneek choda tetelevkel · | ||
| 120/13 | jstuan kyral jdeeben · Ez istuan kÿral · kÿ | ||
| 120/14 | vala ez zent margÿt azzonnak batÿa · | ||
| 120/15 | kevlde kevuetevket gergelÿ papahoz · | ||
| 120/16 | Alazatosan kevnÿeregveen · hog mÿkoron | ||
| 120/17 | az mendenhato vr isten · ky embereknek | ||
| 120/18 | iduessegenek okat irgalmasan chodala | ||
| 120/19 | tost myelkevduen az ev zentÿben · Es kÿket | ||
| 120/20 | az vr isten meg coronaz menyorzagban · | ||
| 120/21 | gÿakorta tÿztelÿ azokat fevlden ez velag | ||
| 120/22 | ban es · es az ev emlekevzetevkre az vr | ||
| 120/23 | isten nag chodakat tezen · Mely choda te | ||
| 120/24 | televknek mÿatta · eretneksegnek gonossa | ||
| 120/25 | ga meg gÿalaztatÿk · es az kereztÿen | ||
|
1: faÿdalmade[.t]: a szóvég eredetileg rt lehetett, ami a papíron levő folt miatt olvashatatlanná vált. Utólag valaki átírta vt-re javítva az eredetit.
2–3: auagy hog … banod…: a szó szerint fordított előző mondat parafrázisa – 7: ev nagÿ zegenletyben: a gondolatolvasó történetek sztereotip fordulata; a forrásokban többféle megfelelővel: erubescens (vö. 116/19–20. sor és forrása); pro verecundia (vö. 123/19. sor és forrása) – 8–9: a gondolatolvasás hasonló kifejezésére vö. 123/13–14, 19; 227/19–20 – 15: kevlde kevuetevket: a követküldés mozzanatának betoldására vö. még 32/14; a pápai kérdezőbiztosokat a magyar legenda mindig követeknek nevezi (124/4, 161/9, 187/12, 225/23 stb.) |
1 ...per tres annos, antequam moreretur praedicta virgo Margaretha: a vallomásrészlet elejéről, ld. a 118. lap forrásoldalán
120/11–123/9: A magyar legenda Alincha vallomása kapcsán kitérőt tesz az in vita-csodák előadása közben és elbeszéli Margit szenttéavatási eljárásának kezdeteit az első kérelemtől az 1276. évi, második szentségvizsgálattal bezárólag. Forrása az 1276. évi szentségvizsgálatot lefolytató két pápai kérdező biztos (inquisitor), Umbertus Blancus és De la Corre XXI. János pápához (1276. szept. 8.–1277. máj. 20.) intézett jelentése, amelynek kíséretében a tanúkihallgatásokról felvett jegyzőkönyvet beterjesztették. A jelentésbe szó szerint be volt szerkesztve: 1. a biztosok V. Ince pápától (1276. jan. 21.–1276. jún. 22.) nyert megbízólevele (1276. máj. 14), utalva az előzményekre: V. István király kérelmére X. Gergely pápához (1271. szept. 1.–1276. jan. 10), amellyel Margit szenttéavatását kezdeményezte; 2. a kérdezés módját szabályozó külön pápai bulla (1276. máj. 25: Testes legitimos...) szövege. (A forrásra – Ince pápa megbízó levelére – először Knauz [1867: 584] mutatott rá, vö. Horváth C. 1906b: 327; 1908b: 74–5). A kompilátor kezébe a jelentés a jegyzőkönyv részeként került. A jelentést ugyanis a domonkosok a jegyzőkönyvhöz tartozónak tekintették (Klaniczay T. 1994: 57): szövege a koporsóbeli jegyzőkönyv élére volt csatolva (Fraknói MRV 384. old. jz.), hasonlóan volt a LV-t követő három vallomás előtt beírva a BolK.-ben (154r–155v), amely a budai domonkosok kódexének másolatáról készült (vö. Klaniczay T. i. h.). A kompilátor más forrást nem használt fel, ebből adódik, hogy a szenttéavatás későbbi szakaszairól nem szól. A magyar legenda erősen kivonatolja a jelentést, a szentségvizsgálat eseménytörténetét többnyire szabad fogalmazással, nagyvonalúan, a hivatalos szövegrészeket (fuit humiliter supplicatum stb.) inkább szó szerinti fordításban adja. A bevezető fordulat (120/12: fenleneek...) a LV 30. c.-ra utalhat (vö. a 139/3–5). A kivonatolásból eredő torzításaira ld. a 122. lap jz.-ét.
2 A király neve a jelentés kézirataiban (a BolK.-et is beleértve) nem szerepel, de a magyar legendában igen.
3 Pápasága: 1271. szept. 1.–1276. jan. 10.
4 BolK.: omnipotens Dominus
5 BolK.: in sanctis mirabiliter
6 Bibliai kifejezés, vö. 5Móz 6, 21–22: eduxit nos Dominus de Aegypto in manu forti fecitque signa atque prodigia magna et pessima in Aegypto; 5Móz 28, 46: et erunt in te signa atque prodigia. |
||