Szent Margit élete (1510)
(Margit-legenda)

(előző) << >> (következő)


27/1 Mÿkoron mynd ezek  · es ezekhez asonlok

*Cum hoc sic pie et misericorditer divina clementia in virgine, famula sua operaretur, vidit hostis antiquus, audit, et vehementer invidet, consuetaque nequitia sua adversus virginem innocentem bella commovit. Reconciliati enim utcumque post plures guerras rex Hungariae seniorl et rex Bohemiae,2 rege Stephano ultra silvas3 in finibus, in quos fuerat insultus Tartarorum, existente4, in signum pacis et amicitiae ille quidem dona dedit, ut moris est amicorum, hic autem una cum regina illum assumptum per insulas Danubii usque insulam, ubi dictum claustrum situm est, secum adduxerunt, et saepedictam sororem Margaretam virginem tamquam proximam suam, ut videret annuerunt. Qui statim in tantum captus est

 

*LV 16. c. [1]

 

27/2 mÿelkettetnenek ez zent zvzben  · Az istenÿ
27/3 jrgalmassagmÿa  · Lata az ag ellenseg
27/4 bokolbelÿ erdevg  · ez zent zvznek ev ÿo
27/5 mÿelkevdetÿt es meg jrÿlle  · Es az ev
27/6 zokot alnoksagyval az zent zvznek ellene
27/7 hadat jndehta  · Mert mykoron bela
27/8 kÿral  · es ev fÿa istuan kÿral  · es cheh kyral
27/9 sok haborusagoknak vtanna  · Erdelnek
27/10 hatariban  · holot vala az tataroknak
27/11 nagÿ haborgatasa  · meg bekeltenek
27/12 volna  · Es bekessegnek jegere es barat
27/13 sagnak jegere  · cheh kÿral meg aÿan
27/14 dokoza bela kÿralt  · mykeppen zokas tennÿ
27/15 ÿo baratoknak  · Bela kÿral kedeg kÿralne
27/16 azzonnal evzve  · vevek az cheh kÿralt
27/17 es az dunanak zÿgetÿn el hozak  · mynd
27/18 az zÿgetÿg  · <hog> hol ez meg mondot
27/19 bodog azzonnak chastroma vagÿon
27/20 rakatuan  · Melÿ chastromban akarak
27/21 zent margÿt azzont meg latnÿ mÿ
27/22 keppen ev <z> kevzelevket  · Mÿkoron az
27/23 cheh kÿral latta volna zent margyt
27/24 azzont  · Legottan az cheh kyral meg
27/25 fogattathek zent margit azzonnak
 

1: asonlok: sic!; 8: a jobb margón későbbi kéz jelölése – 14: kÿralt: a t utólag pirossal beírva – 18: <hog>: a téves szó pirossal áthúzva – 24: legottan: a szó fölött és a bal margón későbbi kéztől származó firkálás – 25: fogattathek: a h valamely más betűből alakítva

1: es ezekhez asonlok: mintája a „his similia“ töltelék kifejezés, amelyet a Legenda vetus általában a rím elérésére alkalmaz (ld. pl. a 21/20. sor forrásában). – 4: bokolbelÿ erdevg: a kezdő msh. zöngésülésében affektív okok is közrejátszhatnak; magyarázó szerepű (vö. 35/24); – 7–12: A fordításban a forrás igeneves szerkezete figyelmen kívül maradhatott, a felsorolás tagjainak sorrendje – talán a rendszerezés eltúlzásával, ti. hogy apa és fia mint összetartozók egymás mellé kerüljenek – felcserélődött, s ez tárgyi tévedéshez vezetett (vö. még a jobboldali jz.-t).

 * A kompilátor a LV 10. fejezetét megszakítva előrehozza a 16. fejezetet (ez az egyetlen jelentősebb szerkezeti eltérés a latin legendától), hogy a Margit alázatosságáról szóló részhez kapcsolja IV. Béla – politikai érdekből szőtt – házasítási terveit. Ezek jelentik az ördög fondorkodásait, amely legendai közhely a szent élet útján haladó megkísértésére. A magyar szöveg követi a latin legendát annak elbeszéléséig, hogy Margit végleg szakít a szüleivel (32/12). Ezután a kompilátor beékeli Margit konszekrációjának előkészületeit (32/13–34/23), elsősorban a benne tevékeny szerepet betöltő Marcellus, illetve Olympiades vallomásából s csak néhány részletet másoktól merítve. A LV megszakított 16. fejezete a konszekráció leírásával a 34/23. sortól folytatódik, s az egész tartalmi egység a 35/24. sorban ér véget. A szerkezet innen visszatér a LV 10. fejezetéhez.

A házassági tervek történeti vonatkozásaira ld. LOVAS 1939: 218–26.

 

l IV. Béla, aki fiát, (V.) Istvánt már életében megkoronáztatta, így az viselte az „ifjabb király” címet.

 

2 II. Ottokár cseh király. IV. Béla és Ottokár 1261-ben Bécsben kötöttek békét. Miután Margit hajthatatlan maradt a házasságra, Ottokár 1261-ben IV. Béla unokáját, Kunigundát vette feleségül (FRAKNÓI 1896: 172; LOVAS 1939: 225; ÉRSZEGI 1983: 224).

 

3 A LV Erdélyt a nevet alkotó névutós szerkezet (erdő + elü/elv: FNESz.) fordításával, nem tulajdonnévi formával jelöli.

 

4 A békekötés körülményeinek leírása a magyarban hibás. Helyesen: IV. Béla és a cseh király kötött békét, miközben V. István a tatárok miatt Erdély határában volt. A hiba eredhet rossz fordításból (ld. a megfelelő baloldali jz.-t), de mivel azonos hiba van J. V. -nál is (vö. LOVAS 1941: 61 és 76), az sem zárható ki , hogy egy latin átdolgozáskor keletkezett, s már a magyar legenda forrása is tartalmazta.

 

(következő lap)


M. Nagy Ilona, Boda István Károly, Porkoláb Judit, Varga Teréz, 2012.