MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Méltóságos Sárvári F: Vidéki
GRÓF SZÉCHÉNYI FERENTZNÉ,
szűletett Tólnai
GRÓF FESTETIIS JULIÁNA
Asszonyságnak
Ő Excellentiájának.
––––
Sed non haec mihi vis; nec TIBI talium
Res est, aut animus, divitiarum egens.
Gaudes carminibus: carmina possumus
Donare, et pretium dicere muneri.*
muneris em.
Horat. L. IV. Od. VIII. v. 9.

––––
Nagyságodnak kárpitokkal,
Keresztekkel, tsillagokkal
Ez Napon udvarlanék;
Udvarlanék kösöntyűkkel,*
A t olvhtl. betűből jav.
1
*)Kösöntyű = Monile, Torques, Armband, Halsband. Aranylántz, Karkötő, Nyakbavaló. – Régi Magyar Szó.
És reá smaragd betűkkel
JULIÁNÁT metszenék;

Concertekkel ekhóztatnám,
És ágyúkkal durrogtatnám
A’ Dunának partjait;
Pompáznám Örömportákkal,
’S tűndöklő Tűzi-munkákkal
Buda’ és Pest’ falait;

Sőt még többet is mivelnék.
De sem tőlem ki nem telnék
Illyen pompa, illyen kints:
Sem NAGYSÁGOD’ Grófi telke,
Kintstárja, és Nemes Lelke
Illyeknek hijjával nints.

Én bővölködöm versekben;
NAGYSÁGOD pedig ezekben
Mindég nemes kedvet lél.
Méltán is; mert kit lantjára
Vesz a’ Múzsa, Nap’ módjára
Fénylik az, ’s mindenha él.

A’ gyémánt jelek elvesztek,
Léthét úszszák sok keresztek,
Sok oszlop a’ porba űl;
Ellobban Stuver’ remekje,
ÉS*
Jav. ebből: ’S, utána: <a’>, az S értelemszerűen kisbetűre jav.
Hayden’ bájos énekje
A’ szellőkön elrepűl:

De a’ Múzsáknak szózatja
A’ sírt is megrázkódtatja,
’S életet fúvall belé;
A’ Virtus’ nevét felfogja,
Örök trombitán harsogja
A’ főldről az ég felé.

Kit a’ hartzok’ laurusával,
Kit a’ polgári tserfával
Jegyez ki a’ Tisztelet,
Hogy az Érdem’ Templomában
Tűndököljenek sorjában
Feltördeltt sírjok felett.

Nagyságod*
Kétszer aláhúzva.
Kegyelmes Férje,
És Méltóságos Testvérje,
Kik Hazánk’ Múzsáinak
Oltárokat építtettek,
Polgárivá ekképp lettek
Olympus’ tornátzinak. –

Hogy pedig e’ ditső tájon
Az Ő Húgok is sort álljon
A’ Héroinák között:
NAGYSÁGOD’ tiszteltt Fejére
A’ Clio’ egyik testvérje
Egész TAVASZT kötözött,

Kinn az ősz a’ kikelettel
A’ morál a’ képzelettel
Atyafias lántzot von;
Mint ágán a’ Narantsfának,
És képén a’ Grátziának,
Vagy pedig –– NAGYSÁGODON.*
A vers alatt ez áll: „Írám RKomáromb. Febr. 16d. Napj. 1802.”