MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Sárközy Kisasszon’ halálára]
Itt fekszik Ő – a’ hajdanában*
Az n utólag betoldva.
Kedves*
<Gyengén>
mosolygó*
<?pirosló> mosolygó Az áth. szó fölé írva.
Rózsaszál,
Elhervadott*
<Kit el...> Elhervadott <ki>
nyíló*
Jav. ebből: nyílt
korában*
Az n utólag betoldva.
A következő négy sor lehúzva:
<A’ Szépeket dúló halál.>
<Meglátta a’ bíbor virágot bíbor ortzáját>
<Meglátta biborral mosolygó>
<Képét ’s irígy neven vevé.>
És*
Jav. ebből: ’S
fája’*
<puszta gyászra>
diszét-vesztve áll.

A’ mord halál e’ ritkaságot
Meglátta és tárgyúl*
<tzélúl> tárgyúl Világosabb tintával az áth. szó fölé írva.
vevé*
<tárgyúl> Világosabb tintával áthúzva.
’S*
Világosabb tintával jav. ebből: ’s.
e’ bíbor ortzájú*
<a’> <?hajdan ?ki ... szép pirosló szép> e’ bíbor ortzájú Az áth. szavak fölé írva, az e világosabb tintával jav.
virágot
Egy sárga rózsává tevé.

Sárgán*
<is ?él>
se múlt*
Jav. ebből: ?múltt
el tetszisége,*
<és…> Az áth. szó fölött: <…> Ezek a szavak utólag, a többinél sötétebb tintával lettek áthúzva, s utánuk ez áll: tetszisége
A vessző a többinél világosabb tintával, utólag pótolva.
Sárgán*
<se>
is ékes rózsa volt:
De élte’ lángja*
<Mig az halál el nem rabolta> De élte’ lángja Sötétebb tintával az áth. szavak fölé írva.
fogytig ége,*
Utólag, sötétebb tintával a sor után írva.
És*
Sötétebb tintával jav. ebből: ’S
el nyelé*
<el nem fedé> Sötétebb tintával az áth. szavak fölé írva: <Bár> el nyelé, a szó később, egészen világos tintával egybe lett húzva.
e’ néma bolt.

Itt áll, – de tsak koró magában,*
Világosabb tintával jav. ebből: magába,
Ah, a’ mosolygó Rózsaszál
E’*
<po>
düledéknek oldalában*
Világosabb tintával jav. ebből: oldalába
Bús fája diszét-vesztve áll.*
A versszak végén egy ψ-jel található, ami a lap alján található (később megírt) versszak helyét jelöli.

*
Ez a versszak későbbi betoldás. A lap alján található, sötétebb tintával íródott, előtte egy ψ-jel áll, ami a betoldás helyére utal.
Mellette*
<szárnya>
tépett*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
szárnyal űlnek
A’ víg Reménység’ gyermeki;*
A pontosvessző világosabb tintával, utólag pótolva.
Sír Himen, és füstölve hülnek
Leforgatott szövetneki.

Ti Ifjak!*
Világosabb tintával utólag az I i-ből jav.
a’ kik szép szemére*
A szó vége olvashatatlan betűkből jav.; a következő sorok lehúzva:
<Hevülve olvadoztatok>[Az áth. szavak fölé írva. ’s <Tréfaitól>] <’s Tréfaitól ébredtenek>
<Hevülve olvadoztatok ujjúltatok>
<Tréfái<tól> És bíboros tekintetétől>
Hevűlve olvadoztatok,*
A továbbiakban a három javítási fázis nem különíthető el egyértelműen, mert nagyon sok a javítás, áthúzás.
*
<Jertek ?Jertek nyugvóhelyére> Az áth. szavak fölé írva: <Könnyezve>
Könnyes szemekkel sírkövére*
sír<helyére> kövére Az áth. rész fölé írva.
[...]*
<’S[Jav. ebből: És] árva rózsát> [Az áth. szavak fölé írva: <?rám>] <Tavalyi rózsát[A többinél világosabb tintával áthúzva> Alá: <Tegnapi> Ezek utólag halványabb tintával változat át lettek húzva, így a kéziraton nem maradt végleges változat.
szórjatok,*
Világosabb tintával jav. ebből: szorjatok

*
<Igy ?hervadt el egy élet kinek>
’S mondjátok ezt: „Ah így futál el*
<Már hagyd el> Alá: <melly futott szált el> „Ah így futál el Az áth. szavak fölé írva.
„Tőlünk te rózsás Grátzia!*
<Illyen .. ...> <és a’> Alá: <Víg ... ... ...> Alá: „Tőlünk te[Olvhtlan betűkből jav.] rózsás <... ...> Az áth. szavak után írva: Grátzia! A felkiáltójel kérdőjelből jav.,
„Illyen*
Jav. ebből: Igy; utána: <múlt ki dísze szép szemednek>
valál: így hervadál el
Oh Sárközy Theresia.