Kegyelmes Uram!
Engedgye meg, kérem, szegény szolgájának,
hogy érkezésével szent István napjának,
mikor fényes Háza megtelvén vígsággal,
örvendezni siet
háladatossággal,
*örvendezni <készül> siet háladatossággal,
ʼs neveʼ napját üli Kegyelmes Urának,
ki nemes forrása bő boldogságának,
ʼs megbizonyíthassa hű indúlattyait
ő is beajánlván egynehány sorait.
* [Ez a két sor fordítva van a kéziratban, utólag cserélte fel Verseghy sorszámozással.]
Nem meri ő magát azokhoz kapcsolni
kiknek elő szóval szabad lerajzolni
aʼ mit jó Urokért szívekben éreznek
*ér<ze>eznek
bátor érzeményi merészen mérkeznek
aʼ leghűvebbeknek örvendezésével
ʼs Kegyelmes Urokhoz mély tiszteletével.
*ʼs Kegyelmes Urokhoz <forró> mély tiszteletével.
Excellentiádnak tellyes egésségét,
drága életének fényes dücsősségét
oltalmazza Isten hatalmas kezével
*oltalmazza <az ég> Isten hatalmas <karjával> kezével
gyarapítsa soká minden
* [A minden szót utólag szúrta be az eredetileg üresen hagyott helyre Verseghy.]
kegyelmével.