HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ keresztfa mellett álló Szűz Anya.
[Seiler József: 4/4, g-moll, Igen lassan, és érzékenyen]
Kesergő Annya Megváltónknak
ím! a’ keresztfa mellett áll,
hol bűneinkért Alkotónknak
szent szívét gyötri a’ halál.
Átjárja tőr gyanánt mellyének
szűz rejtekét a fájdalom.
Könyár gyanánt forr bús szemének
méllyébűl a’ sok siralom.

Oh! mint zokog, mély sóhajtási
mint tépdesik szét jajjait,
midőn fájdalmas pillantási*
K1 (Önálló), 37a és Zsk4, 283a: midőn szemérmes pillantási
Fiának láttyák kínnyait!
A’ szűszorító ájúlások
mikint öldöklik kebelét,
midőn a’ kínos haldoklások*
K1 (Önálló), 37a és Zsk4, 283a: midőn a’ hörgő haldoklások
Jézusnak végzik életét.

Nincs, a’ ki sírva ne fakadgyon,
e’ Szűznek látván bánatit.
Nincs szív, melly búra ne olvadgyon,
ha megfontollya kínnyait.
Szenvedni láttya Ő népének
gonoszságáért szent Fiát,
érkezni végét életének,
mély sebre nyílni oldalát.

Nyerd, szűz Anyánk! szent szerelemnek*
K1 (Önálló), 37a és Zsk4, 283a: Add! szűz Anyánk! szent szerelemnek
szikkadhatatlan kútfeje!
hogy minket is e’ gyötrelemnek
átjárjon üdvöz ereje.
Nyerd, hogy Fiadnak békítése*
K1 (Önálló), 37a és Zsk4, 283a: Add, hogy Fiadnak békítése
hálákra győzze szívünköt;
halála, szörnyű szenvedése
megüdvözítse lelkünköt.