Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

Vagy: fényt-hányó, phosphorozó.

Igy nevezem azt a’ fél-értzet, melly kénből, avagy közönségesebben szóllván kén-kőből, és kénesőből áll. Ha ez a’ kéntől meg-tisztíttatik, eleven kéneső lessz belőle. A’ deák cinnabaris-nak nevezi: a’ meg-tisztúlttat pedig argentum vinum, eleven ezüstnek.

Dugonics Úrnál a’ Quadratum-nak magyar neve Derék, Molnár Úrnál pedig Négyezet. Aʼ Természetiekről. II. K. II: R. 82. 8.

Molnár Úr Corpora elastica pötzkölődő testeknek nevezi.

Substantia

A’ Matériát Szernek mondom. Eʼ köztt és a’ Testek között a’ külömbséget talán nem-is volna szükséges fel-jegyeznem. Testeknek tsak azokat az érezhető állapotokat nevezzük, mellyeknek már bizonyos formájok vagyon. A’ fa, a vas, a’ főld, az arany, szerek: a’ zöldellő fa, vagy a’ fa-kép, a’ kard, a’ fazék, és az arany-pénz, testek.

Aʼ Pólust Sarknak és az Aequátort Osztónak nevezem.

Történetből jutott ennek a’ valóságnak isméretére Richer, a’ ki 1672. észt. Kajennaʼ szigetére, (melly a’ heves öv alatt fekszik) érkezvén, észre vette, hogy ingó órája, melly Párisban minden másod-szerű idő-pertz alatt eggy ingást tett, itt már eʼ tisztében sokkal késedelmesebb vólna, és hogy napon-ként 148. ingásokkal kevesebbet végezne, mint-sem végzett vólt Párisbann. Ez által ő arra a’ gondolatra jutott, hogy Kajennában a’ közönséges testi nehézség’ erejének kiesebbnek kell lenni, mint-sem Párisbann. Eggy eggyűgyű függőnek hosszaságát tehát, melly a’ szigetbenn eggy másod-szerű pertz alatt eggy-eggy ingást végzett, felette-nagy szorgalommal meg-határozta; több tapasztalások által helyesnek találván, értzbe vágta, és magával Párisba vitte. Itt ismét hasonló szorgalommal tett észre-vételei utánn feltalálta, hogy annak a’ függőnek hosszaságát, melly Kajennában eggy-egy másod-szerű pertz alatt eggy ingást tett, Párisbann eggy egész líneával, és ennek eggy negyed’ részével kénteleníttetnék meg-tóldani, ha azt akarná, hogy eggy-idejű ingású légyen, az az: hogy Párisbann-is eggy-egy másod-szerű pertz alatt eggy ingást végezzen. Ezt az-utánn több tudós Férjfiak-is, úgy-mint Hallé közel az Osztóhoz, Maupertuis Lapóniában ’s a’ t. meg-próbálták, és többszöri tapasztalások utánn igaznak találták. Azt, hogy a’ Kajennai függőre nézve az egész külömbséget talán az öszve-szoríttó hideg, és a’ tágíttó meleg okozta légyen, nem lehet állítani. Mert Nevton bizonyos észre-vételekből meg-mutatta, hogy ebben a’ függőben a’ hideg és meleg nem okozhatott többet, egy líneának hatod’ részével fel-érő külömbségnél. A’ többit tehát, melly eggy egész líneából, és annak egy negyed’ részéből, fenn-marad, a meg-változott nehézségnek kell tulajdoníttani.

Kondamíne azt vette észre, hogy az ő függője Pikinka’ hegyén, mellynek magassága 750 hat-lábú öleket tesz, bizonyos idő alatt kevesebb ingásokat vitt végbe, mint-sem eggyenlő idő alatt a’ főldʼ színén végezni szokott vala.

Az Erőt visszályosnak, húzónak, közép-pontinak, rugónak ’s a’ t. nem belső mivólta, hanem tsak külső míveletei szerént, nevezhettyük.

Növötények: Vegetabilia. Mólnár Úr. Könyv-Házának IV. Szakasz. 177 óldal.

A’ mí Lelkünk (participatio Divinitatis) részesűlése az Istenségnek. „Ez vólt Görög Ország’ leg-tiszteletre-méltóbb Bőltseinek, ama’ Stoikusoknak vélekedések, kik az Emberi Természetet magán-fellyűl el-annyira fel-emelték: ez vélekedések az Isteni Antónínusoknak; és meg kell vallanunk, hogy, nagy erkőltsöket, súgallani, ennél semmi nem vala tehetősebb. Magát az Istenségʼ részének tartani, annyit tesz, mint magának azt a’ törvényt szabni, hogy semmit ne tegyen, a’ mi eggy Istenhez nem illenék.” Voltaire.