HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Verseghy Ferenc – Horváth Jánosnak
h. n., 1822. szeptember 28.
Die 28. Sept. 1822. Főtiszt. Horváth Kanonok Úrnak Posonyba.

Ide zárva küldöm már készen amaz írást, mellyrűl előbbi levelemben azt gyanítottam, hogy*
hogy <|…|> [A betoldásra jelölt szó utóbb áthúzva.]
a’ Veszprémi Értekezések talán el sem fogadgyák. Ha tárgya nem volt volna synodalis, haza vártam volna vele Kedves Barátom Uramot: de így azt gondoltam magamban, hogy azon esetre, ha Főtisztelendő Úr az Értekezésekbe be nem vehetné, nevemmel mindgyárt bemutathatná I. T. Korondy Secret. Úrnak, kit szívesen tisztelek,*
Úrnak, |kit szívesen tisztelek,| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
ama’ kérésem mellett, hogy ha méltónak tartya, Ő Herczegségével, kinek kezeit alázatosan csókolom, közölni ne terheltessen. Tapasztalásaimmal, mellyek ezen Íráskában foglaltatnak, nem igen dücsekedhet eggy valaki: mert én a’ tragyédiának nem*
nem <csak>
hidegvérű nézője, hanem szerencsétlenségemre actora is voltam. A’ miket pedig ezen előre mélyen belátó actorságomban tanúltam, magammal a’ más világra elvinni lelkiösméretem nem engedi. És ez a’ fő oka ezen Íráskának, mellybűl sokat kilátni, a’ mi az Anyaszentegyháznak és a’ Hazának jövendőbéli hasznára szolgálhat. Veszedelemben forog mind a’ kettő: az ellenek való áskálódásokot, bármelly kicsinyeknek látszassanak, jóval megelőzni kötelességünkhöz tartozik. Én itt megteszem*
megteszem <a’ magamét>
azt, a’ mit megtehetek.
Szerettem volna ezen írást valamelly biztos ember által elküldeni, hogy a’ postapénzzel Kedves B. Uramot megkíméllyem: de én betegségem és erőtlenségem miatt utánna nem láthatok; Sághy Barátunk pedig, a’ ki az illyen útazókot nagyon fel tudgya hajházni, most torkig úszik a’ jó mustnak bőségében, mert szüretel.
Méltós. Kopátsy Püspöknek, kivel tudom többször öszve jön Kedves B. Ur. ne sajnállya kérem*
Püspöknek, |kivel tudom többször öszve jön Kedves B. Ur.| ne sajnállya <Főtiszt. Úr>|kérem| [Betoldások a törlés fölött és a lap szélén, korrektúrajellel.]
kézcsókolásomot bejelenteni. Installatiója alatt én éppen a’ halállal kuzködtem. Főtiszt. Vajky Prépost Urat tisztelem és szívesen csókolom. Az erőltető hurut csak még sem hagyott el engemet, úgy hogy némellykor még éjszakáimot is megrontya. Isten neki! Három ízben már jó portio vért is pöktem: de az orvos azt mondgya, hogy nem a’ mellyembűl származik. Eggy két óránál egyszer sem tartott tovább, és melly fájdalom helyett inkább könnyebbűlést érzettem utánna.
Ölelem szívembűl és csókolom Kedves Barátom Uramot, ’s állandó egésséget kívánván a’ Posonyi levegőben, örök háladatossággal vagyok igaz tisztelője és különös szolgája V. F.*
11. Decemb. V. in seq[…] Ternione. [Verseghy Ferenc autográf megjegyzése a lap alján.]