HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Verseghy Ferenc – Horváth Jánosnak
h. n., 1821. november 25.
Die 25. 9bris 1821. Főtiszt. Horváth Kanonok Úrhoz!

A’ folyó holnapnak 14 és 15. napjai között éjfélkor az én kedves Dajkám elhagyott. Halála példás, és ollyan volt, aminő az istenfélő jó keresztényeké csak lehet. Minden szentségekkel és a’ generalis absolutióval elkészíttetvén, mind ezek alatt, mind azutánn legutólsó szempillantásáig eszénn volt, imádkozott, beszéllett olly értelmes szózattal, mint éltében. Kimúlása előtt azt adta fel nekem, hogy jóakaróinak, kik között Főtiszt.*
nekem <mindnyájok’ hallatára>, hogy jóakaróinak, <…> kik között Főtiszt. <Úr, és Főtisztel>
Horváth és Vajky Urak, kedves Fliszár Úrral eggyütt mindenkor magosabban állottak, nevével szíves búcsút mondgyak. A’ Szeremi borbúl hála adatossággal ivott még egynehány pohárkával; a többit gyenge gyomromnak hagyta. Betegsége 24. egész hétig tartott. Mély fájdalmam nem engedi, hogy e’ szomorú esetnek szívreható környűlállásait*
környűlállásait <elő>
előterjesszem. Azt az eggyet kérem Ossitzkyval eggyütt, ki Főtiszt. Urat tiszteli, hogy a’ boldogúlttnak lelkét Veszprémi*
hogy |a’ boldogúlttnak lelkét| Veszprémi <B[.]> [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
Barátinknak ajtatos emlékezetébe, kivált a’ szent Mise áldozatoknál ajánlani ne terheltessen.
Főtiszt. Úrnak két izbéli levelét*
Két ízbéli Levelét Főtiszt. Úrnak [Az eredeti szórendet Verseghy a szavak fölé írt számokkal jelezve megváltoztatta. A főszöveg a módosított szórendet közli.]
(de dato 22. Oct. és de dato 9. 9br) tisztelettel vettem. Az elsőben a’ Modestia névnek*
névnek <kív>
magyarítása kívántatván, im! ezt ide függesztem. Ha megelégszik vele Főtiszt. Úr, ki lehetne talán a’ Modestiárúl írandó*
írandó <darab>
mű darabja elejébe, vagy alája az Értekezésekben nyomtatni. A’ negyedik kötetet köszönettel vettem; Sághyék küldötték le hozzám. A’ jövő első kötet’ számára*
számára <kí>
csinálgatom a’ 118. Zsoltárnak kívántt folytatását: Legem pone mihi. De áh! fájdalmim még újak, házi gondgyaim nagyok, erem,*
erem, <csu>
melly másszor csurgott, most csak eggy két versecskét csöppent némellykor.