HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Verseghy Ferenc – Horváth Jánosnak
h. n., 1821. augusztus 12.
Die 12. August. 1821. Főtiszt. Horváth Úrnak.

Még egyszer köszönöm Főtiszt. Úrnak hozzám mutatott szívességét, jóvoltát, jótéteménnyét, mellyekért holtomig tartandó háladatosságommal, és szolgálatommal*
szolgálatommal <nem>
eleget bizonnyára nem tehetek. Mihelyt innen hazúlrúl elindúltam, a’ mi Betegünk másnap azonnal lerendelte magához a’ Várbéli Plébánust, szíves jó barátomot Vizhoffer Urat, ki szent gyónását estve kihallgatta. Más nap a’ Capucinust úgymint*
Capucinust <kért […]> úgymint <ord[…]>
Plébánosunkot kérette meg, hogy*
hogy <az>
megáldoztassa. Ossitzky csak akkor látta, mi történik, mikor a’ Szentséggel a’ Barát érkezett. De el is szomorodott szegény, még*
még <az>
Maristúl meg nem értette, hogy koránt sem a’*
a’ <veszed>
halálnak félelmébűl, hanem csak ama’ keresztény kötelességbűl cselekedte, melly a’ hosszasabb*
hosszasbbb [Átírással javítva.]
nyavalyáknál különösen támad. Csütörtökönn nagyon elbágyadt volt; de az Úr Isten ebbűl is kisegítette. Péntekenn haza érkezvén a’ Főherczegasszony, Rósinkot azonnal leküldötte azzal a’ szép declaratioval, hogy édes annyát apolni és vígasztalni*
vígasztalni <na>
felségesb és nagyobb kötelesség, mint a’ kis Herczeg*
Herczeg<.>
körűl szolgálatot tenni. Ezt majdnem egész nap a’ Herczegasszony maga tette meg Rósi helyett ma is, tegnap is, és így leányunk csak éjszakára meg fel Palatinus Pistájához.
Méltóságos’ Paintner Püspök tiszteli, köszönti a’ Veszprémi Főtiszt. Urakot, és különösebben Főtiszt. Barátom Uramot. Híradásomra, hogy Győrbűl a’ Veszprémi Exequiánál senki sem volt, elálmélkodott, ’s végtere azt mondotta, hogy a’ N. Káptalan Nagy Urat nevezte ki erre Deputatátusnak, tellyes reménységgel lévén az iránt, hogy Ő*
Ő <is[.]>
Méltósága is, a’*
is, |a’| [Betoldás a sor fölött.]
második Deputatus helyett, meg fog jelenni. Hogy Őtőlle ki nem telhetett, azt nagyon sajnállya. Mi történt legyen pedig Nagy Úrral, mindeddig nem tudgya. El kellett azutánn az egész Solemnitást beszéllenem; a’ mire egyébaránt is nagy ihletéssel tele*
ihletéssel |tele| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
voltam. Még az ablak alatt tartott Serenátát is elbeszéllettem, melly neki Jankovics Viczispány Úréval nagyon tetszett. A’ legfontosabb újság nekünk itt az, hogy minekutánna a’ Helytartó Főtanács boldogúltt Koválik Püspök helyett ötöt vagy épen hatott, a’ Prímás is szintannyit candidált, Ő Felségének tegnap érkezett parancsolattya meghatározza, hogy csupán csak három Candidatus neveztessen ki, az irántok való szoros informátióval, ammint eddig szokás volt.
A’ kézírás a’ Censúránn átesvén, ime átküldöm. Szemeim a’ portúl fájnak. Az útonn Péntekenn egész lethargus fogott el. Palotánn Főtiszt. Viczeesperes Úrnak a’ Húga eggy findzsa jó erős fekete kávét főzött; és ez meggyógyított, írtóztató diarhaeát támasztván bennem, melly Baracskáig kínozott. Most már megint vén ugyan, de még is friss legény vagyok; és ha szemeim engedik, holnap már dolgozok is.
A’ következendő Levelet, melly Főtiszt. Hornyik Úrnak szóll, kérem a’ jövő Examen utánn való Ebédnek alkalmatosságával méltóztasson Kedves Barátom Uram ebéd alatt kézhez adni.