Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

Szíves köszönettel vettem ugyan Uram Bátyámnak utolsó levelét, mellyben a’ számomra készített útat ama’ derék Férjfiúval, a’ Tuniziás’ Attyával való megösmerkedésre megmutatta: de minthogy egésségemnek a’ hideg legnagyobb ellensége, ’s arranézve a’ téli hosszasbb útazástúl le is vagyok tiltva, a’ jó alkalmatossággal nem élhettem.

A’ mi a’ velem közlött szép darabnak remekfordítását illeti, én azt Hornyik, ’s Kis Ferencz Kanonok Uraknak jelenlétében felolvastam, ’s megvallom, mindnyájunkat arra az itéletre kényszerített, hogy Verseghy első Magyar! az Értekezésben mindazáltal hosszú episodának tartanám. Az én vélekedésem szerint folyó írásunkban helyénn állana eggy Értekezés a’ keresztény Poezisrűl, mellyet ama’ műdarab különösen ékesítene. Nem bántom meg Uram Bátyámat ha az iránt az ideámot itt röviden kifejtem. A’ vádok között, mellyekkel a’ hitlenség a’ Christianismust terheli, eggyik az, hogy a’ Romaiaknak ’s Görögöknek szép mythologyiáját megrontotta: ammint Kedves Uram Bátyám előtt is ösmeretes II. Fridrik Királynak e’ tárgyrúl készűltt versse Chateaubriandbúl. Ez maga helyes ok gyanánt szolgálhatna arra, hogy a’ kereszt.^* e’ tekintetben való védelmére is tollat ragadgyunk. Nagy lévén a’ poëzisnek ereje ’s hatalma az erkölcsökönn, az ő tárgyainak, képeinek, festéseinek mivolta iránt sem lehetünk érzéketlenek: hanem azt kell legböcsösbnek ösmérnünk, melly az embert azon ideáloknak megvalósítására, mellyekre főbb természete igazíttatik, tudni illik az Igazra, Jóra, Szépre, tisztább ösméretekkel vezeti, ’s szívét hathatósabban érzékenyíti; mert csak ez által fejtetik ki a’ tiszta emberség. Innen melly kártékony volt arra nézve a’ pogányok’ mythologyiája. Clemens Alex (Lib. Strom.) világosan megmutatta; e’ tekintetben még a’ Zsidó poezis is jótevőbb volt; a’ keresztény poëzis pedig mindeniknél felségesebb. Melly érzékeny képekkel gazdagította a’ kereszténység a’ poezist, arra számtalan példákat találunk. Mellyik tudta az Istent eggy Atyának képe alatt festeni? ’s a’ t. E’ magos ideák mennyire ihlették a kereszt. műdarabokat, az elvesztett [!] Paradicsombúl, a’ Messiásbúl, ’s Tuníziásbúl láthatni. Ezekrűl megmeg alkalmasan át lehetne menni az Egyházi énekek’ készítésének módgyára, tulajdonságira, ’s a’ t. – Segédűl szolgálna e’ kidolgozásban Herders sämmtliche Werke Wien. 1813. II. VII. IX. Band. mellyek az én Bibliothecámban is megtaláltathatnak.^*

Az új Vignettünk már a’ Budai Postahivatalnál van letéve; melly iránt Sághy Barátunknak is ma írtam, kérvén őtet, hogy a’ homloklapot mennél hamarább el készíttesse, ’s az üdőt meghatározza, hogy tudgyam, alkalmatosságomat mikor kellyen érette küldenem. Visgállya meg Kedves Uram Bátyám, a’ művet, ’s mondgya meg felőlle itéletét; a’ Ferkót pedig sürgesse. A’ Bécsi Művész olly gőgös volt, hogy tőlle még csak mustrát próbanyomtatványt sem lehetett kialkudni: ugyanazért még nem is tudom micsodás. Vállallya magára kedves Uram Bátyám a’ példanyomtatásnak kijobbítgatását, arra vigyázván, hogy a’ nyomtatás’ helye, a’ homloklaponn ne Budánn, hanem Veszprémben Özv. Szammer Klára’ betűivel tetessen, valamint a’ tavalinn.

Trnka Úrnak resignatiója már az Újságban is kíhirdettetett: vallyon kicsoda lessz a’ mí Revisorunk? Még az ötven árkusbúl álló kézírást Budára menendő kocsimonn felküldöm, gondoskodgyon iránta Mélt. Paintner Püspök Úrnál, kit alázatosan tisztelek. Akarnám, hogy az Egyházi törvények erejérűl készített Értekezésemet præferenter megvisgálná, melly a’ kézírások^* között pag. 159–316. olvastatik; mert azt a’ második kötetben közre akarnám bocsátani, ’s vele a’ Synodust megelőzni.

Nállunk az Urak mindnyájan egésségesek, ’s Uram Bátyámat tisztelik, ammit én is ezernyi ezerszer az Oszitzky familiával eggyetemben, ’s szívesen ölelvén maradok