HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Horváth János – Verseghy Ferencnek
Veszprém, 1820. október 11.
Respondi 1. 9br 1820.*
Respondi 1. 9br 1820. [Verseghy Ferenc tintával írt, autográf bejegyzése.]

Igen Tisztelendő Úr!
Kedves Uram Bátyám!
Az Egyházi Értekezéseknek utólsó kötettyénél, Laferte’ menyegzőjénél tisztemet elvégezvén, üdeje, hogy kedves Hárfásomhoz fordúllyak; úgymint a’ kinek mind Leveleiért, mind szép fordításiért adóssa vagyok. Addig tehát, még hathatósnak tehetem hálaérzeményemet, elégedgyen meg írásba ömlött köszönetemmel.
Az Értekezéseket*
Értekezéseket[A kiemelt betűket tintapaca takarja.]
– a’ jövő 1821dik eszt. valókat is elkezdettem nyomtattatni; ’s Palesztínábul, melly az elsőt teszi, már a’ harmadik árkust szedik; azonn vagyok tudni illik, hogy a’ Veszprémi Typographiának December és Januárius hónapban öszvetorlani szokott munkája miatt, a’ mienk meg ne akadgyon; ’s Jósef napi vásárra az első kötet elkészűlhessen. Az egyházi törvényeknek kötelező erejérűl szólló Értekezésemben, mellyben Menedelsohn megczáfoltatik, még nem messze mehettem; mert meg nem mondhatom, a’ beküldött műdaraboknak kiegyengetése mennyi üdőmet elragadgya; ’s csaknem minden oldalonn sohajtanom kell: Istenem! mért nem vagyunk ollyan*
olly|an| [Utólagos hozzátoldás.]
Magyarok mint Verseghy; ’s mikor tesszük már egyszer tulajdonunká azt, a’ mit ő olly sükeresen*
sükeres|en| [Utólagos hozzátoldás.]
és szépen írt? –
Balassa Secetárius Úr által eggy nyaláb írást küldöttem ismét revísio alá; kit*
ki[.]<…> [Átírással javítva.]
Trenka Úr azzal*
az[.]al [Átírással javítva.]
a’ bíztatással bocsátott el magátúl, hogy azt megvisgálván Sághy Barátunknak adgya; én pedig mind ekkorig az írás iránt legkisebb tudósítást sem vettem, holott a’ Recensióra, melly az eggyik darabot teszi, mindgyárt a’ jövő első kötetben szükségem lessz. Kérje meg nevemmel Kedves Uram Bátyám Sághyt, hogy ezen írásrúl ne felejtkezzen el, ’s ha biztos alkalmatosságot talál, általa küldgye el.
Sebestyén István Pápánn Ref. Theol. Professor, eggy nyomos darabot küldött az Értekezésekbe, melly által Pucz Antal,*
Antal<nak>
Esztergom Megyebéli Papnak üdőtlen írását (A’ Kant Filozofiájának fő resultátumi), mellyet a’ Tudom. Gyüjt. XIdik kötettyének 32. old 1818 eszt. közre bocsátott, helyesen megczáfollya. Bár csak Paptársaink is már egyszer felserkennének; mert én félek, hogy a’ Protestansok, még pedig ollyan munkákkal, a’ mellyek ellen legkisebb kifogást sem tehetünk, az Értekezéseket is elboríttyák, valamint a’ Pesti Gyüjteményt elfoglalták. Adgyon nekem Kedves Uram Bátyám tanácsot: miképen lehetne a’ Magyar Catholicus*
Katholicus [Átírással javítva.]
Papságban a’ Literatúrának szeretetét még hathatósbban élleszteni? – ’s mondgya meg: mi az oka, hogy a’ mi embereink az írásban röstebbek a’ protestansoknál?
A’ Veszprém völgyi Apácza monostornak dűledékit tegnap rajzoltattam le eggy derék képíróval. Annak*
[.]nnak [Átírással javítva.]
üdejében, történeteit is elkészítem, melléje*
melléje [A kiemelt betűt tintapaca takarja.]
függesztvén rézmettszését az egész*
[.]gész [Átírással javítva.]
tájéknak, a’ mellyenn fekütt: hogy az Egriek kívánságának eleget tegyek. – Innen láthattya Uram Bátyám mennyi tárgy várakozik reám a’ következő 1821dik eszt!
Én azonban a’ gondokat most szegre akasztom, ’s Oct. 14dikénn Badacsonba indulok, és ott legalabb is két hétig mulatni szándékozok; ha csak az üdő feltételeimet semmivé nem teszi. Hiszen a’ Zsidók is*
Zsidók |is| [Betoldás a sor fölött.]
vígabban töltötték a’ Szüretet mint az aratást, örömdalok között szedvén a’ szőllőt.

Tous chantent par réfrain, tous chantent sans cesse
Vive le Dieu du vin, et vive l’ allegresse.

De éppen midőn ezt írom az esső szinte szakad, ’s azzal kell magamat vigasztalnom: Phoebum post nubila. – Csak hogy már elég is a’ csevegés. Mit? elégë? Hátra van még a’ summása: hogy Osziczkyéket, az én Barátom’ hű dajkáit, tisztelem; Uram Bátyámat csókolom, ’s maradok holtig
Veszprémben Oct. 11dikénn 1820.
igaz tisztelője ’s baráttya
Horváth mk