HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Verseghy Ferenc – Pyrker János Lászlónak
h. n., 1820. október 3.
An H. Bisch. von Zips, den 3sten 8b 1820.*
NB. 9b ad Gasteinseipserimus [Verseghy Ferenc autográf megjegyzése a lap szélén.]

Euer Excellenz! Wir danken alle mit innigster, herzlichster Rührung sowohl für die beruhigende Nachricht, die uns*
uns <..>
E. Excellenz de dato 22. Septem. von Zips zuzusenden die Gnade hatten, wie auch für die väterliche Sorge, mit welcher Hochdieselben unseren kranken Karl selbst*
selbst <…>
in der Ferne zu behandeln, die mehr als menschliche Herzensgüte haben. Und dieses so edle Herz mußte doch mitten in der Ausübung der Wohlthätigkeit durch die Hinscheidung einer geliebten, guten Mutter verwundet werden. Daß wir diesen schmerzlichen Zufall innigst mitfühlen, versichere ich E. Excellenz, und bitten Gott, daß er einen solchen Verlust*
er <den> |einen solchen| Verlust <ein uns mütterliche Herzen […]> [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
möglichst ersetzen möge.
Den dritten Tag,*
Tag, <|darauf|> [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel, utóbb áthúzással érvénytelenítve.]
als wir die Ehre hatten, den Hochwürdigen H. Kanzler in unserem Hause zu empfangen, kam der Brief von Euer Excellenz; und weil wir*
weil |wir| [Betoldás a sor fölött.]
diesen so geschwind auf die mündliche Nachricht nicht erwarteten, so*
so <g>
gaben wir*
wir <einen>
Tags vorher einen auf die Post nach Gastein, zwar*
Gastein, |zwar| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
an Karl addressirt, aber mit der offenen Bemerkung, der Hochwürdige Herr Pfarrer von Gastein möchte ihn in Abwesenheit Karls erbrechen und beantworten.*
beantworten. <hätte nie gewußt, daß wir>
Die Eltern fordern ihren Sohn*
fordern |ihren Sohn| <…> [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
auf wenigstens ein Paar Zeilen an sie zu schreiben, und sich auf der Rückreise nach Wien wider die rauhe Herbstluft*
Herbstluft <zu>
gut zu verwahren. Uebrigens bedauern wir herzlich, daß E. Excellenz so viele Ungelegenheiten mit diesem jungen Manne haben, bevor er*
er <den>
nur den kleinsten Theil von*
von <diese>
der an ihn verwendeten Gnade verdienen konnte, und bethreuen sogarlich,*
konnte |<und versichern> und betheuren sogarlich,| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
daß wenn er je, was wir nicht in geringsten befürchten,*
was <ich> |wir| nicht |in geringsten befürchten,| <…> [Betoldások a sor fölött és a lap szélén, korrektúrajellel.]
die edle Behandlung ausser Acht setzen könnte, wir nie aufhören werden, ihn auf der kräftigste zu vernehmen, daß*
daß <..>
er sich durch Verdoppelung seines Diensteifers, seiner Treue, und kindlicher Anhänglichkeit an E. Excellenz, auch der schon genossenen Gnaden würdig zu machen, nach Möglichkeit trachten soll.*
machen, <nicht>|nach Möglichkeit trachten| <vergessen> soll. [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
Wir bitten E. E. inständig, uns, sobald und so vielmal es die Geschäfte erlauben werden, mit Nachrichten, nicht nur über seinen Genesung, sondern auch über seinen künftige Dienstleistungen*
seinen <Aufführung> |künftige Dienstleistungen| [Betoldás a sor fölött.]
zu beehren. Bestimmt wissen, daß er Euer Excellenz Erwartungen durch alle seine Fähigkeiten entsprechen befliessen sey,*
Excellenz <hohe Gnade nicht unwürdig ist> |Erwartungen durch alle seine Fähigkeiten entsprechen befliessen sey, ist| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
ist in der That unsere größte Glückseligkeit. O! wenn wir*
wir <nur> |doch| [Betoldás a lap szélén.]
doch die wohltätige Hand küssen könnten, bevor E. E. von uns, Ihren so großen Schuldern, von Ihren Freunden, von Ihren Vaterlande sich*
Vaterlande |sich| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
trennen!
Eggy Magyar kéréssel merészlek Excellentiádnak, mint régi szíves jó Barátomnak alkalmatlankodni. A’ Veszprémi Értekezésekben ki szoktuk tenni koronkint az Egyházi Méltóságokra való*
Egyházi |Méltóságokra való| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
előmozdításokot. Ez meg fog történni Excellentiádnak a’ Velenczei Patriarchátusra való emeltetésérűl is, annyival is inkább, mivel Hazánknak érdemes fia. Ezen alkalmatossággal szó lessz literaturabéli érdemeirűl, és így a’ Tuniziássárúl is, mellynek Recensióját a’ Bécsi Német Újságbúl Magyarra fordítom, és már Excellentiáddal*
már <más alkalmatossággal> |Excellentiáddal| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
közlött jegyzéseimmel megbővítem. Ámde a’ Veszprémiek sok ollyan különös esetet hallván kedves Drága Barátom Uramnak előbbeni sorsábúl, mellyekbűl a’ mennyei Gondviselésnek valóban csudálatos és mélyen imádandó rendelései világosan kiragyognak, kérik általam és én is ővelek*
általam |és én is ővelek| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
Excellentiádot, méltóztasson velem ezen esetek közűl csak annyit, a’ mennyit e’ szent czélnak elérésére elegendőnek Önmaga itélni fog, és olly kifejezésekben, a’ minőkben*
kifejezésekkel, a’ minőkkel [Átírással javítva.]
tetszeni fog, a’ Dátumokkal eggyütt*
fog, |a’ Dátumokkal eggyütt| [Betoldás a lap szélén.]
kegyelmesen közleni. Rövideden is sokat elő lehet adni, és ha Excellentiád maga méltóztatik ezen interessans tudósítást*
tudósítást <stiliz>
akármelly nyelvenn stilizálni, fogadom, hogy szórúl szóra a’ nyomtatásban is*
szóra <pontosan megtartom> |a’ nyomtatásban is| [Betoldás a sor fölött.]
szentűl és pontosan megtartyuk, vagy ha idegen nyelvenn lessz írva, szinte azonkép megmagyaríttyuk. Ajánlom magamot tapasztaltt kegyelmeibe és szívességébe, ’s fel nem*
nem <adhatván>
hagyhatván mindeddig amaz édes reménységgel, hogy elmenetele előtt még szívemhez szoríthatom,*
szoríthatom, <|addig is|> [A betoldásra szánt szavak utóbb áthúzva.]
mély tisztelettel és háladatossággal vagyok, még élek,*
vagyok, |még élek,| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
Excellentiádnak köteles szolgája.