A’ Püspöki Visgálat által helyben hagyott szép fordításait Kedves Uram Bátyámnak ezennel a’ végett sietek megküldeni, hogy a’ IV dik, V dik. VI dik megegyengetett Zsoltárokkal – melly munkában Fő Tiszt. Kis Fer. Úrnak sükeres jegyzései útmutatás gyanánt fognak szolgálni – a’ Budai Könyvvisgáló kir. hivatal által is, a’ Felséges Rendelés szerint megrősíttessenek. Kérem pedíg Kedves Uram Bátyámat, hogy a’ folyó hónapnak végéig kezemhez juttassa; mert külömben a’ nyomtatásom meg fog akasztatni.
Meg kell továbbá mondanom; hogy a’ Zsoltároknak ne csak a’ megegyengetett fordításait; hanem az elsőket is, azaz, a’ talpfordításokat is vissza küldgye Kedves Uram Bátyám, értvén az 1. 2. 3 dik Zsoltárokat is; mert azok többnyire érzékenyebbek, szívrehatóbbak lévén a’ szorosabbaknál – majd mikoron eggy szép imádságos könyvecskét készítünk a’ község’ számára, igen jó szolgálatot fognak tenni.
Örömmel jelentem, hogy Fő Tiszt. Fejér György is küldött feleletet az első kötetben feltett jutalomkérdésekre: a’ mellyet így kezd el: „Hogy az Egyházi Tudományoknak kimívelése valahára Magyar Hazánkban is munkába vetessék, kívánatos dolog volt; hogy olly arányos úttal móddal fogatott fel, igen örvendetes; hogy erre a’ Tiszt. Veszprémi Megye mint egy zászló emelt, az neki különös ’s örök dicsőségére fog szolgálni.” Kötelességemnek ösmertem tudni illik, hogy Uram Bátyámmal is tudassam – úgy mint a’ ki velem egyaránt osztozott kezdettűl fogva a’ munkában – eggy olly férjfiú itéletének megváltozását, a’ ki az ő hozzája való járúlása nélkűl kezdett munkát írígy szemmel nézte Én bizom az Istenben, hogy még a’ többi kajának is megtérnek.
A’ Méltós. Püspök még most sem jött meg Sümegrűl, a’ hová Junius’ elejénn szellőzés végett ment volt. Collégáim egésségesek. Fő Tiszt. Hornyik ’s Kis Urak különösen tisztelik. Bajom egyébaránt nekem sincs, hanem hogy a’ Gyapjunkat még most sem adhattuk el; és így a’ lapos guta kerűlgeti erszényemet, az vigasztal, hogy quod differtur, non aufertur.
A’ feleletet előbbeni Levelemre indúlatosan várom; mert ha Uram Bátyám tud indúlatoskodni, bezzeg tudok ám én is; – de kedves személlye iránt higgye el, csak a’ szeretetben, mellyel forró csókok köztt, maradok
Oszitzkyékat is tisztelvén
Veszprémben Jul. 12 dikénn 820.
igaz baráttya Horváth mk.
Igazë, hogy Tek. Trenka Úr hivatallyát resignálta? –