Böcsös Levelébe zárva vettem az Egyh. Értek. Bécsi Recensíóját, mellynek kegyes közléséért a’ Nagy Méltós. Érseknek, Ő Excellentiájának kezeit alázatosan csókolom, ’s azt ime ezennel ismét visszaküldöm. Közlöttem a’ Mélt. Kurbélyi György Püspök Úr Ő Nagyságával is, ’s a’ mennyire Titoknokjátúl értettem, Kedves Uram Bátyám felűl igen kegyesen gondolkodik. Mink csak plántállyunk, öntözgessünk; reménylem a’ nevekedést is meg adgya az Úr.
Küldöm ez úttal először az Értekezéseknek második kötettyét. Hogy Ő Cs. Kir. Fő herczegségének, Uram Bátyám a’ Papságra nézve hasznosan mutathassa be, némelly környűlállásokra kell figyelmetessé tennem Uram Bátyámat. Úgy vélem tudgya azt, hogy a’ Tek. Nem. Pest Vármegyének azon Deputátiója, mellyre a’ Felséges Rendeléshez képest leendő kidolgozása a’ voksok által való Tisztválasztás, Restauratió módgyának bízva volt, a’ voksolók közűl a’ nemtelen születésű Papokat kirekesztette; ’s azzal az állítással, hogy a’ Verbőczi I. Része 2 dik czikkelyében előfordúló nevezet et Rectores Ecclesiarum, mint synonimumja a’ Praelatusi névnek, nem a’ Plébánusokat jegyzi – úgy mint a’ kik az ő vélekedések szerint Altaristáknak nevezettek, az ő projectumjoknak elfogadására reá bírták. Erre való nézve, a’ mi ennek megczáfolására az első Értekezésekben a’ 90 oldaltúl fogva egész végig, felhozatik, azt szükséges a’ Fő Herczegnek legnyomosabban elejébe terjeszteni.
Ide van továbbá kapcsolva az öreg Verbőczi, mellynek 548. oldala utánn eggy betürtt 26. aranyos czikkely következik.
Ezt visgállya meg legelsőben is Kedves Uram Bátyám, ’s szeresse azokat, a’ kiknek általok csak szerető szívek példáztatik. Következik Likvándinak Egyházi Szókönyve; arra az üdőre elég, a’ mit tett. Végre a’ hordó, a’ melly Oszitzky Urat illeti, kit az Asszonnyal eggyütt szívesen tisztelek.
Munkáimmal kíván Uram Bátyám gazdagítani? – Lelki Pásztori foglalatosságaim, az írásra nekem kevés üdőt engedtek, ’s azokonn fellűl pedíg még világi hivatalt is viseltem; azokbúl tehát sem nagyobb ideákat, sem tiszta Magyarságot,sem igaz orthographiát nem tanúlhat; én mind ekkorig csak az ügyekezetnél vagyok. Irásmódom, – úggymint a’ ki azt a’ franczia classicusok utánn kezdettem formálni, a’ mi nyelvünkben néha szinte duzmadt; a’ tollat akkor kezdtem forgatni, mikor az Orthographiánkban, Grammatikánkban a’ legnagyobb habozás, ’s határozatlanság uralkodott; ’s mivel az újabb Filozofia szerint készűltt könyvek forogtak leginkább kezemben az ő homályos kifejezéseikbűl is csúsztak néha némelly, közönséges értelmesség nélkűl szükölködő gondolatok észfogások ’s magyarázások műdarabjaimban. Ihol, mit küldhetek én Uram Bátyámnak, saját egyenes kinyilatkoztatásombúl megértheti. A’ mit pedig a’ régi Magyaroknak vallásbeli ’s erkölcsi állapottyárúl; a’ Pannoniai Hierarchíárúl a’ Magyarok’ bejövetelekor, ’s a’ Pannoniai népeknek megtérésérűl írtam, az a’ Tudományos Gyüjt. van. Én ezek iránt a’ közönségnek vélekedését akartam tudni, hogy utóbb a’ Magyar Szent egyház Történeteinek írásához bátrabban foghassak; de az elsőre egyebet sem mondott a’ Bécsi Recensens, hanem csak ama’ biróí szót: sehr interessant. Valamint a’ Ékesenszóllásrúl írtt Értekezésemre a’ Halai Litteratur Zeitung: Trefflich. Azonban, hogy legyen valami Uram Bátyám kezénél, a’ mi néha néha tökélletlenségeimre emlékeztesse, ’s buzdíttsa a’ nagy munkában való segítésemre, a’ mellyet a’ legnemesebb, legtisztább szándékkal kezdettem, íme a’ mik kezemnél voltak, megküldöm. Éppen innen van, hogy a’ Szókönyvet szinte indúlatosan várom; ’s nagyon szeretném, ha a’ filozofiai mesterszókat minél előbb megkaphatnám, úgymint a’ ki eggy filozofiai tárgynak, a’ képző erő erkölcsi müvelésének, kidolgozásához készűlök; mert őkelme az emberek boldogságának, ’s boldogtalanságának a’ fő factora. A’ mi nélkűl ellehet Uram Bátyám kész munkájábúl, ezennel talán azt el küldhetné, hogy a’ harmadik kötetben is, mellynek nyomtatásához töstént hozzá fogunk, hasznát vehessem.
Valakikrűl emlékezett Uram Bátyám, mindnyájan tisztelik; Hornyik Úr még arra is kéri általam, hogy e’ két Levelet kézhez szolgáltatni méltóztasson. Mivel pedig Dér Imre Pestenn tanúl, tessen azt magához hívatni, ’s neki penes reversales super perceptis litteris adni által a’ levelet.
A’ bizalom, melly Uram Bátyám iránt nőttön nő szívemben, meg meg eggy új kérésre bátorít. Palesztína leírását, mellyet egy derék fiatal Pap készített, nevezetesen Jerúzsálem’ környékét, én Tassó festéseivel akarnám kiékesíteni, ammint azokat Chateaubriand is hasznolta a’ maga utazásainak kellemetesítésére Uram Bátyám olaszúl is tud, méltóztasson e’ végre az ide csatlott [!] harmadik kötettyébűl mindgyárt az első levélenn lévő a’ 15-dikenn a’ két sorbúl a’ 16-dik old. a’ két sorbúl, a’ 24 dik old. a’ nyolcz sorbúl a’ 26-dikonn ismét nyolczbúl álló darabokat Magyar Hexameterekben fordítani, ’s mikor elkészűlnek nekem megküldeni.
Többnyire ezerszer csókolom Kedves Uram Bátyámat, ’s különös tisztelettel maradok baráttya, híve
Horváth m. k.
Igen Tiszt. Pálma ’s Lonovics Uraknak felőlem való szíves megemlékezéseket köszönöm, ’s őket viszontag barátságos indúlattal üdvözlöm.
A’ Fő Herczeg, ’s Beckers Ő Excell. exemplárja a’ Sághy nyalábjában van, hogy azokat szinte azonkép, mint az elsőket, beköttesse.
A’ Látogatók nállam annyi zavargást okoztak éppen midőn e’ Levelet írtam, hogy több dolgokrúl megfeledkezvén az egész nyalábot fel kellett légyen bontanom, ’s a’ mik elmaradtak, hozzája toldanom.
Seiler Ur honoráríumát in fl. 30. ide rekesztem szíves köszönetem mellett.
Az Egri nyalábban Cancelláristám elfelejtette megjegyezni, a’ czédulácskát is az iránt ide kellett toldanom; méltóztasson azt a’ nyalábokkal eggyütt Pálma Urnak kezéhez adni.
Sághy nyalábjábúl kimaradott a’ Jankovics Miklós Urat illető két kötet; ezt Sághy Barátunk átküldi Pestre.
Alul irt hogy Fő Tisztelendő Hornyik János Kanonok és Lektor Ur Eő Nagyságának nekem intézett azonn Levelét, melly F. Tisztelendő Verseghy Ferencz Urhoz küldetett ugyan attul által vettem, meg esmérve bizonyéttom Pesten 23dik Mart. 1820.