Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

Fő Tisztel. Prépost Úr! Virág Benedek által vettem Fő Tisztelendő Úrnak ajándékát, és hogy ezért szíves köszönetemet megtegyem, kötelességemnek tartom. Róllam való Úri megemlékezését annál méllyebben érzem, annál nagyobbra böcsűlöm, mennél tehetetlenebb vagyok illendő meghálálására. A’ múltt esztendőnek végénn kezemhez vettem Sághy által ama’ száz forintot is Fő Tiszt. Dréta Apátur Úrtúl, mellyek miatt, mikor Veszprémben voltam, általlottam, vagy inkább szégyenlettem Zirczre kirándúlni, bármelly nagy szívfájdalmomban telt, hogy Fő Tiszt. Apátúr Úrnak tiszteletére nem lehettem.^* Levelében azt panaszlotta, hogy Sághy Úr e’ száz forintrúl neki határozott tudósítást nem adott. Én e’ nemes jutalmazását annyival nagyobb köszönettel vettem, mennél laposabb volt éppen akkorában kis erszényem. Hogy a’ Nemzeti Museum nevében a’ M. Nyelv iránt tett 4 kérdésre való Feleletemet, imént említett Fő Tiszt. Apáturonn kívűl, maga is^* Fő Tiszt. Prépost Úr, Tettes Takáts^* Úrral, kit különösen tisztelek,^* és Fő Tiszt. Horváth Kanonok Úrral előre megjutalmazták, most újra még egyszer köszönöm, mivel azt, a’mit előre láttam, hogy az én munkámot a’ Pesti Calvinista Sanhedrim, a’ nélkűl hogy önnön magát meg ne pofozza, meg nem jutalmazhattya, valóban tellyesedni^* tapasztallyuk. A’ M. Újságban N. 47. Anni 1819^* kitrombitáltatták már előre, hogy én e’ munka kiadásával megelőztem a’ Feleletek eránt hozandó itéletet, mintha csak azt volna szabad kinyomtatni, a’ mit ők helyben hagynak,^* ’s Hazánk Tudósaihoz hát ők nem azok?^* ’s a’ közönséghez folyamodtam, hogy igyekezetemről itéletet hozzanak. Ezt tehát szinfogásúl veszik arra, hogy Feleletemet azok közűl számkivessék, mellyek az igértt jutalomért készíttettek. Más országokban a’ jutalomkérdésekre való feleletek nem koldús módra írásban, hogy azt a’ kérdezők, mint kegyelemesen adassák ki, hanem^* nyomtatásban küldetnek be.^* De ők a’ többi tudós világnál jobbak sőt diktátorok^* akarnak lenni. Ha én Feleletemet írásban küldöttem volna nekik, vagy elsikkasztották volna, vagy dictátori itéletek által a’ világ előtt azt hirdették^* volna, hogy semmit sem ér. Ezt én előre látván, zsákban macskát nekik nem árúltam. Egyébaránt hogy én a’ munkát az ő itéletek alá vetettem, kitetszik az elejébe függesztett levélbűl, és több hellyenn elő kerűlő szóllításokbúl, mellyekkel nevezet szerint^* hozzájok fordúlok. De legyen meg, a’ mi lenni akar! munkámot^* jótévőim barátságosan megjutalmazták, azok pedig, a’ kik előitélet és indúlatosság, vagy részrehajlás^* nélkűl olvassák, észgyőzőnek ösmerik, és követik. A’ Pesti Sanhedrim nem a’ nyelv’ dolgát, hanem a’ Calvinismusnak elhatalmasodását ügyeli, ’s a’ Pápistákot olly ostobáknak tartya, hogy ezt át sem láttyák.

NB. Bocsásson meg Fő T. Prépost Úr, hogy illy buzgón írok. Tartozok én jótévőmnek e’ munkámrúl eggy kis számot adni.^* Ezek utánn magamot Úri szívességébe ajánlom és örök tisztelettel vagyok F. T. P. Úrnak alázatos szolgája V. F.