Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

Szíves ajánlása nagyon megörvendeztetett bennünket; de azon kinyilatkoztatására, hogy sem Calmet, sem Mendelsohn, sem Dereser, kezénél nincs, Mendelsohnra magunknak is szükségünk lévén, a’ következendő utasításnál egyebet nem mondhatok: Mendelsohn Zsoltárjait Eggenbergernél bizonyosan fel lehet találni, azért azt nála tessen az én Contómra megvétetni; vagy valamelyik Professornál Pestenn felkerestetni. Ha semmikép sem lehetne reá szert tenni, dolgoztasson Uram Bátyám Gerhauserbül ’s tegyen olly rendelést, hogy a’ fenn említett könyváros, addig még Uram Bátyám a’ Gerhauserben foglalt Zsoltárokonn átesik, szerezze meg a’ következő munkát: „Die Psalmen, als Fortsetzung des von Brentanoischen alten Testaments, aus dem Hebräischen übersetzt und erklärt von Thaddäus Antonius Dereser de Philosophie und Theol. Doctor, Professor und Geistlichem Rathe.” Frankfurt am Mayn bey Franz Parrentrapp 1815. gr. 8. Seite 424.

De úgy vélem, hogy valamellyik Pesti könyvárosnál bizonyosan meg lesz. Én örömest kifizetem. És így a’ szükséges eszközök iránt való nehézség is el vagyon hárítva.

Hogy pedig a’ Zsoltárok utánn annyira esdeklek, fő oka, hogy a’ szent érzékenységet kívánom kiváltképen fásulni kezdett Papjainkban felhevíteni; és az igéret, mellyet Értekezésemnek utolsó §-ában eképen teszek, „Most a’ CII. Zsoltárnak szabad fordítását – melly egy érzékeny ’s lelkes Férjfiunak tollábúl, vagy is inkább szívébűl ömlött – függesztem ide példaképen; az utóbbi kötetekben mind a’ szoros, mind a’ szabad fordításnak több próba darabjaival fogok kedveskedni, a’ dologhoz értő Tudóssainknak egyenes itéletit irántok kikérvén.” – A’ szorosabb fordítások pedig az utolsó előtti való § ben jőnek elő; és ez mind Fő Tiszt. Hornyik és Kiss Urak’ unszolására: avval biztatván, hogy Verseghy a’ szükségemet bizonyosan kipótollya. Azonfellűl valakik előtt Uram Bátyám műdarabjait elolvastam, azokat elérzékenykedés nélkűl nem hallhatták.

Még eggy hátra vagyon; hogy t. i. az új esztendői Ének utolsó strófájában a’ nagyobb popularításnak kivánását világosabban meghatározzam. Az eggyiket Uram Bátyám maga eltalálta; de előbb áll a’ mit nem találnak a’ liturgica poesissel megegyeztethetőnek; tudniillik ama kífejezést: „Szorítsd mellyedhez mellyemet azt óhajtván, hogy ez a’ gondolat fejeztetnék ki, az előtte való strófában kezdett könyörgésnek folyamattya szerint: „ Add, hogy Jézus szent törvénye, ’s példájakint (úgymint a’ kinek környűlmetéltetését üli az Anyaszentegyház ezen a’ naponn) még ellenséginket is szeressük; vagy véget vetvén mindnyájan az ellenségeskedéseknek, ezentűl szent frigyben élvén újjult sziveket áldozzunk Istenünknek.”

Osziczky Urat az Asszonysággal eggyütt különösen tisztelem. Az Alchermes Liquidot lassankint többekkel megösmertetem. – A’ kiket Uram Bátyám Levelében tisztelt, azok mindnyájan általam viszont tisztelik, hosszú életet, friss egésséget, munkálkodásihoz víg kedvet óhajtva. Én pedig csókolva ezerszer vagyok holtig.