Az Egyházi Értekezéseknek felsegéllésére kinyilatkoztatott szíves készsége; ’s ennek bizonyítására küldött 103. Zsoltár, szívemet a’ legédesebb gyönyörűséggel töltötte bé. „Verseghy Ódája a’ sz. Irót a’ bötüre, értelemre, lélekre nézve egészen elérte, a’ kifejezésben pedig föllülmulta.” Ez vala Értelmesink itélete Uram Bátyám műdarabja felül; melly a’ másodig kötetnek gyöngye lészen. A’ Livjatannak megösmertetésére, valóban jó lesz a’ Hiberniai Püspöknek tudósítását, jegyzéskép az ódához függeszteni. Herdert ugyan (Von Geiste der Ebräischen Poesie 1. Th. 120–2 old.) Krokodillust gyanít alatta; de ez kisebb, minthogy reá illyen ama’ nagy mondás:
– – játszik ezek között
a’ képtelen nagy vízi állat,
Livjatán, életadó erődnek
megfoghatatlan czímere.
A’ Szent Irásnak homályosabb helyeire való olly világosításokat, a’ millyen a’ Mojs. I. 6. versére tett szép jegyzés, igen kedvesen fogadom. Úgy vélem, igen derék darab kerülne belőlök, ha illy homlokírás alatt: A’ Káldi által Magyarra fordítatottBibliának új kiadása; az észrevételleket, mellyeket Kedves Uram Bátyám az egyengetés alkalmatosságával tesz, – előre bocsátván, a’ Biblia nyomtatványinak megfogyatkozását, nyelv, ’s értelembeli régi hiányosságit – altallyában – mint arra késztő okokat, hogy az Érsek annak újabb kiadásárul gondoskodgyon; ugyan Annak – ha ő Excellentiája megengedné – A Magyar Országi Püspökökkel tanácskozó Levelét, melly nállam meg van; eggy egészben kiadnánk. Ekkép öszveszedve a’ Lelki Pásztoroknak is hasznos dolgot cselekednénk; és az Érseknek is, a’ nyomtatásra lelkesen Ügyelővel eggyetemben, maradandó emlékjelet emelnénk a’ Magyar Egyházi Történetírásban.
Hogy annyi készületem utánn, még most sem értem el Budára, hitesse el magával Kedves Uram Bátyám, hogy én legjobban fájlalom: de a’ hétnél tovább nem is hallasztom; és ekkor egyenesen Sághy Barátomhoz szállok. Addig is szíves barátságba ajánlva vagyok
Kedves Uram Bátyámnak
Horváth Kanonok m. k.
Veszprémben Jul. 3-dikánn 819.
Horváth Kanonok m. k.